Működés I.
A Canon EOS 80D egy rendkívül jól összeválogatott szolgáltatáshalmazt bocsát a fotós rendelkezésére; lássuk, mik a legfontosabb újdonságok!
- Új, 24 MP-es Dual Pixel technológiára épülő CMOS szenzor
- 7 kép/mp sorozatfelvételi sebesség követő fókusszal
- 3 kép/mp sorozatfelvételi sebesség csendes módban
- Finomhangolható érzékenységű és sebességű Dual Pixel követőfókusz videofelvételhez
- 45 keresztérzékelő (középső dupla keresztérzékelő) AF mező, melyek közül 27 darab F8-ig érzékeny
- DiG!C 6 jelfeldolgozó CPU 14-bites színmélységgel színcsatornánként
- 3:2 oldalarányú, 3”-os kapacitív érintőképernyő, ami kihajtható és elforgatható (1,04 millió szubpixel)
- Körülbelül 100%-os képfedésű, intelligens optikai kereső (pentaprizmás, 0,95x nagyítás)
- 7560 pixeles RGB+IR fénymérő egység villódzás-érzékeléssel
- Full HD felbontású mozgóképfelvétel akár 60 kép/mp képfrissítéssel
- Timelapse, HDR és kreatív szűrők videóinkhoz
- Beépített WiFi és NFC modul: fájlmásolás, fájlmegosztás és távvezérlés okoseszközzel
- Kreatív szűrők, különleges sémák és Finom Részletek képstílus állóképekhez
- Beépített intervalométer, bulb időzítő, többszörös expozíció
- Elektronikus szintező
- Beépített Speedlite Transmitter
A Canon új, 24 MP-es CMOS lapkája az EOS 70D-ben bevezetett Dual Pixel technológiára alapozó egységhez hasonlóan működik: annak érdekében, hogy a fényképezőgép élőképes módban is gyorsan, pontosan állíthasson élességet, a szenzoron fáziskülönbséget érzékelő mezők vannak elhelyezve. Azonban más gyártók megoldásaival ellenben a Canon CMOS lapkáján nem különálló, dedikált fázisérzékelő mezőket találunk elszórva, hanem – ahogyan arra az elnevezés is utal – minden egyes pixel, tehát a teljes képérzékelő területe (illetve annak nagy része), be van vonva a működésbe. Ezek a fotodiódák külön-külön is kiolvashatók a fáziskülönbség érzékelésén alapuló autofókuszhoz, de kiolvashatók együtt is – szemben más, érzékelő alapú AF-rendszerekkel, ahol az érzékelő képpontjait vagy csak autofókuszra, vagy csak leképezésre lehet használni, illetve az olyanokkal, amelyek kizárólag a kontraszt érzékelésén alapulnak. Az új, innovatív kialakítású érzékelővel nincs szükség további képfeldolgozásra a kizárólag autofókuszra használt képpontok esetében, vagyis gyorsan beállítható a fókusz és garantálható a lehető legjobb képminőség álló- és mozgóképek felvétele során egyaránt. Így kell elképzelni az egészet leegyszerűsítve:
Az EOS 80D AF rendszere ráadásul hangolható is: mind az érzékenysége, mind a sebessége igény szerint beállítható a menüben. Tapasztalatok alapján azonban a legjobb eredményt akkor kapjuk („általános” felhasználáskor), ha ezt a kettőt a gyári értéken hagyjuk, azaz középen. Amint arról már volt szó, az EOS 80D -3 és +18 EV közt működőképes fókuszrendszerének összes pontja keresztérzékelő. Miért is jó ez? Mit jelent ez? Nos, egy vízszintes vonalérzékelő a függőleges vonalakat (pl. lámpapózna, fatörzs stb.), míg a függőleges vonalérzékelő a vízszinteseket fogja felismerni és a fókuszáláshoz felhasználni. Tehát ha a téma minél több függőleges vagy vízszintes „vonalat” tartalmaz, annál hatékonyabban működhet az AF rendszer. A kereszttípusú AF mező egyszerre képes a vízszintes és a függőleges élek érzékelésére, míg a dupla (vagy kettős) keresztszenzor az átlós vonalakra is élesre áll.
Az élességállításhoz a lehető legtöbb fény kell, ezért a gyártók általában meg szokták adni, hogy az AF mezők milyen induló F-értékig képesek működni. Mivel a rendszernek sok fény kell a megfelelő működéshez, ezért a fényképezőgépek a rájuk csavart objektívek kezdő F-értékén szoktak élességet állítani attól függetlenül, hogy mi épp F16 vagy F22 értéket állítottunk be az expozícióhoz. Tehát, ha egy AF mező F5.6-os, akkor az azt jelenti, hogy F5.6, vagy annál tágabb rekeszértékeken működőképes. A Canon dSLR vázai jellemzően F5.6-os mezőket alkalmaznak, ám kategóriától és gépjellegtől függően bevett szokás különféle érzékenységű AF pontok implementációja. Például egy csúcskategóriás fotómasinánál, amit gyakran használnak sporteseményeken, vagy természetfotózásra (azaz nagy valószínűséggel tele- és szuper telefotó objektívek kerülnek a bajonettre), ott létszükséglet, hogy az AF mezők között legyen olyan is, ami akár F8-ig is működőképes marad. Például egy 300 mm F4-es objektívre, ha 1,4-szerező toldatot helyezünk, akkor annak máris F5.6 lesz a kezdő F-értéke, tehát még működőképes vele az automatikus élességállítás a kisebb gépeknél is. Ám ha az említett optikára már egy kétszerező jut, akkor máris F8 lesz a kezdő F-érték, így csak azok a gépek képesek az önálló fókuszálásra, melyek F8-ig érzékeny AF pontokkal is rendelkeznek. A 80D ilyen érzékenységű (azaz F8-as) mezőből 27 darabot birtokol, azonban tartsuk szem előtt, hogy minél nagyobb egy mező F-értéke, az annál pontosabb működésre képes (például az F2.8-as dupla keresztszenzor).
A Canon EOS 80D fókuszmódjai között akkor is válogathatunk, ha a fényképezőgép épp szemünkhöz van emelve. A kioldó előtt balra található egy gomb, amit ha nyomkodunk, az AF módok közt lapozhatunk; az aktuálisan kiválasztott mód pedig megjelenik a keresőben, amint az a fenti animáción is látható. Míg a kiválasztott mód kivetítése megjelenik a keresőben, addig a vezérlőtárcsákkal kiválaszthatjuk a használni kívánt AF mezőket (amennyiben a mód ezt engedi).
Íme, egy rövid videó, ahol élőképes módban láthatjuk a készülék AF sebességét a mellékelt 18-135 mm-es kitobjektívvel:
Félig-meddig ide tartozik még az az információ, hogy a 80D rendelkezik AF finomhangolással, így az esetlegesen elé vagy mögé fókuszáló objektívekkel nem kell beballagni a szervizbe, hanem a fotós maga is elvégezheti a kalibrálást otthonában.
A 3:2 oldalarányú, 3”-os kapacitív elven működő érintőképernyő, ami kihajtható és elforgatható (1,04 millió szubpixel felbontással), remekül beilleszkedik a fényképezőgép működésébe. Nem csak a készülék menüjében, gyorsmenüjében vehetjük hasznát, és nem csak képnézegetéskor jön jól (lapozás, nagyítás, kicsinyítés stb.), hanem az AF terület kijelölésekor. Sőt, a mező kijelölését kioldással is összeköthetjük, azaz nincs más dolgunk, mint megkomponálni a teljes képet, majd a témának arra a pontjára bökni a kijelzőn, ahová az élességet szeretnénk állítani. Az AF és az expozíció szinte egyidőben történik. Míg egyes tükör nélküli rendszerkompaktoknál úgy is választhatunk a kijelző segítségével AF mezőt, hogy közben a fotómasina szemünkhöz van emelve, az EOS 80D esetében ez nem járható út.
