Világszerte rengeteg drón van forgalomban, és számuk napról napra folyamatosan nő. Nem csak a játék, az „igényes amatőr” (értsd: haladó), hanem a profi kategória is szép számmal képviselteti magát a fotográfusok, videográfusok körében. Négy, hat, de akár nyolc rotorral szerelt példányok is nap mint nap bevetéseken vesznek részt, ám, sajnos, nem minden esetben szakavatott, képzett kéz vezeti a veszélytelennek korántsem nevezhető repülő eszközöket. Így szinte mindennaposak a balesetek, az összetűzések a szomszédokkal, vagy rosszabb esetben a hatósággal (rendőrség, katonaság, tűzoltóság stb.); sőt, előfordult már, hogy drónok veszélyeztettek utasszállító repülőgépeket, vagy egy erdőtűz oltását akadályozták. Ezért – szintén világszerte – egyre többen sürgetik a megfelelő törvényi szabályozást, és a meghozott szabályok szigorú, kivétel nélküli betartatását.
A DJI drónja – a kép a biztonságos repülésről szóló oldalukról származik
Persze, aki egy távvezérelhető repülő eszközt vásárol, az feltételezhetően nem azért teszi ezt, mert kárt akar okozni, vagy mert mindenáron törvényt akar sérteni. A törvények nem ismerése azonban senkit sem véd meg a hatóság pofonfájától, érdemes tehát vásárlás és/vagy röptetés előtt informálódni a helyi törvénykezések és szabályozások felől. Attól, hogy az újdonsült dróntulaj úgy gondolja, a saját kertjében nyugodtan szálldogálhat gépével, még egyáltalán nem biztos, hogy igaza van, és valóban jogszerűen jár el. A távvezérelt, pilóta nélküli repülő eszközök szabályozása jelenleg is tart, így például Magyarországon még nincs kőbevésett törvénykezés. Az mno.hu cikkében olvashatjuk, hogy:
„[…] Magyarországon nincs a drónokra vonatkozó külön jogszabály, a tárgykört részletesen szabályozó törvény előkészítés alatt áll. A törvény hatálybalépéséig használatuk csak egyedi engedély alapján lehetséges, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala ad ki. A NAIH álláspontja szerint a készülő törvényben érvényesíteni kell azt a garanciális alapelvet, hogy személyes adatot drónnal csak célhoz kötötten és csak meghatározott időpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedően lehet gyűjteni és kezelni. Az adatgyűjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának is, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhető meg. Ezért a hatóság azt javasolja, hogy a születendő törvényben rögzítsék, a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerű célból folytatható, ehhez pedig engedélyezési eljárást tartanának indokoltnak, amelyet a légügyi hatóság folytatna le.”
A cikkben továbbá felmerül az esetleges balesetek kérdése is: „Ki a hibás, ha két drón összeütközik? Aztán két drón összeütközik és rám esnek: ki a hibás? Drón nekem jön: ki a hibás? Drón ütközik autóval: ki a hibás? Az igazi probléma, hogy a drónból utána nem fog kiszállni egy ember, nem lehet rá haragudni, nem lehet beperelni, kártérítést kérni, nem rendezhető a helyzet […]”
„A helyzet kuszaságát tovább erősítendő ma szerinte egyre általánosabb vélekedés, hogy 150 méter alatt nem kell külön engedély reptetéshez, de ez sem egyértelmű, mivel például Ferihegy berepülési zónája sokkal nagyobb terület, mint a reptéré, ezért aztán még a Hősök terén is tilos volna drónozgatni.” – olvasható továbbá a cikkben. Egyelőre azonban az sem tisztázott, hogy mit tekinthetünk drónnak, és hogy a későbbiekben melyek azok a kategóriák, amiket mindenképp bevonnak majd a szabályozás alá. „Mi az a drón? Az idegen szóról az emberek egyik felének egy kedves játékrepülő jut eszébe, amivel a hátsó kertben bárki készíthet amatőr légi felvételeket. Sokan viszont az amerikai hadsereg repülő gyilkológépeire asszociálnak. Mindkét csoportnak igaza van, a köznyelvben ugyanis a pilóta nélküli kisebb és nagyobb gépeket egyaránt drónként szokták említeni attól függetlenül, hogy ember irányítja őket a távolból, vagy saját szenzoraikkal tájékozódnak.” – áll az origo.hu idevágó anyagában. A kérdéskör végtelen párbeszédnek ad alapanyagot; sok érdekes dolgot olvashatunk például a dronvilag.hu oldalon is, ahol kifejezetten ezekkel a repülő eszközökkel foglalkoznak a szerzők.
No, de térjünk rá a címben szereplő tíz egyszerű szabályra, amit ha követünk, nem kerülhetünk igazán nagy bajba! A petapixel.com cikke alábbiakat javasolja:
- Tudd, mik a drónod fizikai, technikai, műszaki korlátai, mire képes, hogyan reagál a távirányításra, a szélmozgásra, milyen gyorsan képes süllyedni, felszállni, irányt változtatni.
- Légy tisztában az adott helyszín törvényi szabályozásaival (na, ez nem könnyű dolog)! Az USA-ban például az a szabály, hogy repterek 5 mérföldes közelében, és 400 láb fölötti magasságban tilos a drónok röptetése. Az sem baj, persze, ha nem repülsz emberek közelébe, és nem veszélyeztetsz járműveket.
- Tudd, hogy egy akkutöltéssel mennyit tudsz biztonságosan repülni. Kár lenne, ha pont egy lemerülő akku okozna balesetet. A drónok használati utasításában általában le van írva, hogy körülbelül mennyi lehet a repülési idő. Érdemes a minimális időtartamnál rövidebben repülni.
- Repülés előtt vizsgáld meg, repülésképes-e a géped. Nincs sehol repedés, nem laza egyetlen egy csavar sem, rendben vannak a csatlakozók, a rotorok? Ha valamiben nem vagy biztos, inkább ne szállj fel, kérdezz meg egy szakértőt!
- A drónt távvezérelni is kell valamivel – általában okostelefonnal, táblagéppel lehet vezetni, vagy vizuálisan felügyelni repülőnk mozgását. Legyen hát feltöltve az a telefon/táblagép is!
- Legyen feltelepítve a legfrissebb vezérlőszoftver (firmware)! A gyártók folyamatosan fejlesztik, javítják termékeik tulajdonságait, nem ritkán biztonsági problémákat oldanak meg egy-egy új alapszoftverrel. Legyen hát mindig a legújabb program telepítve a drónra!
- Olyan helyen szállj fel és le, ahol senkit és semmit nem zavarhatsz belátható távolságon belül. Egy óriási tisztáson, egy mező kellős közepén biztonságosan fel- és leszállhatsz a masináddal.
- Repülés előtt tudd meg az időjárás-jelentésből a rád vonatkozó adatokat. Lesz-e eső, szél, vagy más olyan természeti tényező, ami befolyásolhatja a repülést?
- Állítsd be a „hazamegyek” funkciót a drónon. Általában a fejlettebb eszközöknek van egy úgynevezett biztonságos hazatérő funkciója, ami akkor lép életbe, ha például megszakad a kapcsolat drón és pilótája közt.
- Alacsony repülési magasság mellett (2-3 méteres magasságban) teszteld a gépet, hogy mindenre jól reagál-e. Ha valami galiba van, itt még nem okozol sem a gépben, sem a környezetben végzetes kárt.
Egyébként a világ egyik legismertebb dróngyártója, a DJI is kiadott egy írást, ahol röviden, könnyen érthetően leírják pár pontba szedve a biztonságos repülés ökölszabályait.
