Az Olympus körülbelül három évvel ezelőtt, még 2014-ben jelentette be első „normál” látószögű, fix gyújtótávolságú objektívjét a m4/3 rendszerhez, nevezetesen az M.Zuiko Digital 25 mm F1.8 MSC-t. Noha kezdő F1.8-as fényértékével semmiképp sem nevezhető „sötét szívószálnak”, felépítése kapcsán nem biztos, hogy mindenkinek tetszett/tetszik. Ráadásul viszonylag kis mérete miatt a nagyobb m4/3 vázakkal nem tökéletes az egyensúly. A kis 25-ös képminőségébe nem lehet belekötni, így az Olympus mérnökeinek nem kis fejtörést okozhatott, hogy vajon az említett kifogáson kívül mi indokolhatna egy „PRO” utótagot viselő változatot.
Nos, az Olympus M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO jóval nagyobb és nehezebb lett, mint az M.Zuiko Digital 25 mm F1.8 MSC, azonban a méret- és a tömegirányú növekedés elengedhetetlen volt, és ezen nem is fogunk csodálkozni, ha ismerjük a termék műszaki összetételét: az optika a 14 csoportba rendezett, összesen 19 lencsetaggal (1 db Super ED, 2 db ED, 1 db E-HR, 3 db HR és 1 db aszférikus elem) roppant komplex. A legkisebb tárgytáv 30 cm, a kilenc, lekerekített alakú lamellából álló írisz F1.2-16 közötti értékekre állítható be. A 70 x 87 mm-es mérethez 410 grammos tömeg társul, míg a szűrőmenet átmérője 62 mm. A 47 fok látószögű objektív 0,22-szeres nagyítást nyújt (full frame ekv.), a beépített AF motor a jól ismert MSC technológiára épül és nagyon gyors.
A 25 mm F1.2 PRO az Olympus professzionális terméksorába tartozik, s ennek megfelelően masszív és időjárásálló a felépítése. Az objektív fókuszgyűrűje kellően széles, ráadásul a már közismert AF/MF átkapcsolási móddal is rendelkezik: ha lefelé (avagy hátra) húzzuk a fókuszgyűrűt, akkor a rendszer átkapcsol autofókuszból kézi élességállításba. Mint szinte az összes elektronikus lencserendszer, így a 25 mm F1.2 PRO is elektromechanikus fókuszgyűrűvel van ellátva, tehát a gyűrű és a lencsetagokat mozgató motor között kincs közvetlen mechanikus összeköttetés (kikapcsolt fényképezőgép esetében nem lehet mozgatni a lencséket MF-be kacsolt módban sem).
Mint a többi PRO objektív, úgy a 25 mm F1.2 PRO is rendelkezik az L-Fn nyomógombbal, ami a vázban előre beállított funkció aktiválására szolgál.
Az objektív belső élességállítású, azaz a frontlencse semmiféle mozgást nem végez fókuszáláskor. Ez a tulajdonsága az optikának elősegíti az időjárásállóságot is, hiszen a nedvességnek vagy a pornak így kisebb esélye van bejutni a tubus belsejébe. A bajonett is zárt, amit a mérnökök egy gumigyűrűvel szigeteltek le:
Elölről nincs feliratozva az objektív, ami kifejezetten hasznos akkor, ha olyan közegben mozgunk, ahol nem árt „a feltűnésmentes jelenlét”.
Méretét tekintve inkább az OM-D sorozat nagyobb vázaival harmonizál az M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO; korábban felpróbálhattam az E-M1 Mark II-re, de az E-M5 Mark II-nek is kifejezetten jól áll:
Bár a m4/3 szellemiségét inkább a kis mérettel lehetne jellemezni, kifejezetten jó és támogatni való ötletnek tartom, hogy a gyártók fényerős, teljesen elektronikus fixeket (AF és rekeszállítás) is elkezdtek tervezni. Akinek a tényleg kicsi és könnyű objektívekre van szüksége, az még mindig választhatja az F1.8-as verziót.
Még mielőtt rátérnék a képminőségre, álljon itt egy pár kiegészítő termékfotó, hátha pont olyan részletet látsz meg rajta, amire kíváncsi voltál:
Az Olympus M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO képminőségét egy Olympus OM-D E-M5 Mark II fényképezőgép közreműködésével teszteltem. Kizárólag RAW formátumban fényképeztem, majd az ORF fájlokat az Adobe Camera RAW 9.9.0.718-as változatával alakítottam 10-es minőségű JPEG állományokká. A konverzió során kizárólag az expozíciós értékeket (expozíció, csúcsfények, árnyékok) módosítottam, ahol szükségét éreztem. A kontraszthoz és az egyéb, a képminőséget is befolyásoló paraméterekhez nem nyúltam (színtelítettség, részletesség, zajszűrés stb.). Első körben arra voltam kíváncsi, hogy mekkora optikai torzítása van a 25-ösnek, íme:
Optikailag gyakorlatilag nincs szemmel látható torzítása az M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO-nak. Ezt a RawTherapee képszerkesztő szoftverrel is leellenőriztem, ami közismerten figyelmen kívül hagyja a nyersfájlokba „égetett” korrekciós profilokat. Láthatóan nem volt különbség az ACR és a RT által létrehozott JPEG képeken. Következő lépésben a fókuszlégzést vizsgáltam:
Igazából túl nagy jelentősége nincs, csupán az érdekesség kedvéért vettem be ezt a lépést is a tesztbe: a fókuszlégzés mértéke csekélynek mondható. Sokkal fontosabb tényező a peremsötétedés és a színhiba. Lássuk hát a vignettálást:
A fenti animáción látható, hogy körülbelül F2.8-ra szűkített rekesznél már szinte alig észlelhető a peremsötétedés. Akinek nem tetszik a jellegzetes sötétedés a kép szélei felé, egy csúszkával megszüntetheti ezeket a RAW fájlok hívása során. Némi képminőség-veszteséggel kell számolni, de ennek mértéke szinte elhanyagolható. A színezés mértékének felfedése volt a következő feladatom:
Kattints!
F1.6-F1.8 környékén már majdnem teljesen megszűnik a színezés, de F2.8-ra szűkítve garantáltan eltűnik az amúgy is igen kismértékű lilás él-elszíneződés. A becsillanásokról külön nem készítettem szintetikus tesztet, mivel ezek egyrészt ritkán fordulnak elő, másrészt a képmintákon jobban látható a jelenség nemléte. Ezeket a képmintákat, melyek teljes méretben, ép EXIF adatokkal letölthetőek, itt találjátok.
Észrevétel a képélességgel, a felbontóképességgel kapcsolatban: az M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO a kép közepétől a szélekig már teljesen nyitott rekesz mellett is közel azonos, jó élességet produkál. F1.2 mellett picit lágy, „álomszerű” képeket kapunk, de F1.8-tól borotválni lehetne az objektívvel. A diffrakció F10-F11 környékén jelentkezik, de F16-ra rekeszelve sem lesz használhatatlan a felvétel. A háttérelmosás, azaz bokeh a tárgytávtól függően lágy, de erős ellenfénynél kissé „ideges” jellegű lesz (ez is látszik majd a képmintákon).
Értékelés
Az Olympus M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO egy igazi gyöngyszem. Már a megjelenésével is birtoklási vágyat kelt, hiszen minden „őrült” technokrata, aki rajong a műszaki műalkotásokért, imádni fogja ezt az objektívet. F1.2, homogén, a teljes képsíkon kiszámítható, azonos képélesség, kellemes háttérelmosás, gyors AF, szigetelt, minőségi felépítés – mi kellhet még egy lencserendszerbe? Ja, hogy tíz híján 400 000 Ft az ára? Nos, igen, ez nem kevés kavics egy fix, normál gyújtótávolságú objektívért, de a minőséget (és a nagy kezdő F-értéket) mindenhol meg kell fizetni. Az Olympus Mintaboltban vásárolva 3 év garanciával juthatunk hozzá. Nálam épp hogy bekerült a Kedvencek körébe, így Aranyérmes lett ez a lencserendszer.
Olympus M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO
Az Olympus M.Zuiko Digital ED 25 mm F1.2 PRO objektívet az Olympus hazai képviseletétől kaptam tesztre. A termék teljes műszaki adatlapja itt tekinthető meg.
