Funkciók, szolgáltatások I.
A Nikon D850 már-már zavarba ejtően sok funkciót, szolgáltatást kínál; az egyik talán legfontosabb fejlesztése a gyártónak, hogy a gépben immár teljes értékű elektronikus zár is található (noha nem központi, tehát nem egyszerre vezérlik az összes pixelt), ami a teljesen néma fotózást is lehetővé teszi. Figyelem, nem az elektronikus első redőnyzárról van szó, azt a funkciót külön lehet élesíteni az elektronikus zártól függetlenül! A teljes értékű elektronikus zár élőképes módban aktiválható (értelemszerűen), ahol „Néma élő nézet fényképezésként” szerepel az „i” gomb megnyomására előbukkanó, jobb oldali menüsorban. A gyártó kedvesen felhívja rá a figyelmet, hogy teljesen néma működés csak A (rekeszprioritásos), illetve M (manuális) módokban érhető el, ugyanis P (programautomatika) és S (zársebesség-prioritásos) módokban az íriszlamellák mozgásának hangja hallható! Az elektronikus zár használata során ISO 25 600 a felső érzékenységi határ, amit a készülék választani engedett; az E-zár hátránya – a nem központiaknál legalábbis -, hogy egyrészt felléphet a „dülöngélés” hatása, ha mozgó témákat fényképezünk, másrészt műfény mellett egyes esetekben sávosodás tapasztalható. A sávosodást valamelyest el lehet kerülni, ha ismerjük a lámpa villódzásának frekvenciáját (idehaza jellemzően 50 Hz körüli érték), és bekapcsoljuk a „Vibrációcsökkentést”, aminek hatására a gép csak akkor old ki, ha a megvilágítás csúcsértéken van.
De kezdjük a funkciók, szolgáltatások sorának legelején: természetesen a D850 beállításait elmenthetjük, majd később igény szerint aktiválhatjuk. Az A, B, C és D szlotokat igény szerint át is nevezhetjük (pl. Esküvő, Kültér, Asztro stb.).
A két memóriafoglalat közül alaphelyzetben az XQD az elsődleges, de a menüben kiválaszthatjuk, hogy helyette inkább az SD-t szeretnénk-e főszereplőnek:
A másodlagos foglalat szerepkörét pedig háromféleképp határozhatjuk meg: a második lehet túlcsordulásra fenntartva, biztonsági másolatként beállítva, illetve „RAW elsődlegesre – JPEG másodlagosra” szerepkörben.
A Nikon D850 alaphelyzetben, ugye, FX képméretet ad, de a képterületet megválaszthatjuk. A két fő képterülete a Nikonnak az FX és a DX (APS-C), így ezek között működhet automatikusan (DX-es objektívet érzékelve átvált a fényképezőgép erre a méretre), vagy manuálisan a váltás. A többi képméretet manuálisan kell kiválasztani.
A kompozíciós maszk használatát erősen ajánlom, ez ugyanis szürke színnel kitakarja a keresőben a nem használt képterületet, illetve AF használatakor vörösre vált a kitakarás színe. E funkció bekapcsolásával elkerülhetjük a véletlen helytelen képméret használatát, mivel mindig szem előtt van a kitakarás.
A képminőség kiválasztásakor igen sok lehetőség áll rendelkezésünkre. Fényképezhetünk csak RAW-ban, TIFF-ben (RGB), vagy csak JPEG-ben, illetve használhatjuk a RAW és JPEG állományokat együttesen is. A JPEG-nek van finom*, finom, normál*, normál, alap*, és alap minőségi szintje, míg a RAW-ból van L (teljes felbontás), M (6192 x 4128), és S (4128 x 2752). Figyelem! Ha nem a teljes felbontású RAW-t használjuk, akkor nem paraméterezhetjük annak sem bitmélységét, sem a tömörítésének módját! Az L RAW lehet 12/14-bites, lehet tömörítetlen, tömörített, vagy veszteségmentesen tömörített.
Az automatikus ISO manuális módban is elérhető. A menüben megadhatjuk az automatának, hogy mekkora legyen a legnagyobb használható érzékenység, mekkora legyen az ISO maximuma vakuval, illetve mekkora lehet a leghosszabb záridő, ami fölött már érzékenységet vált a gép. Itt a teljes kiterjesztett ISO tartomány használható.
Aki RAW-ban fényképez, annak valószínűleg mindegy a következő szolgáltatás, de aki gyakran használja a JPEG formátumot, vagy RAW mellett JPEG-et is rögzít, az örülni fog az automatikus fehéregyensúly egy további beállításának: eddig csak „a meleg színek megőrzése”, és a „normál” módok voltak választhatók, de a D850-ben már „a fehér megőrzése (meleg színek csökkentése)” is bekerült a repertoárba.
A többszörös expozíció sem egy elhanyagolandó funkció, hiszen ezáltal növelhető a dinamika, csökkenthető a zajszint, de érdekes hatásokat is produkálhatunk mozgó témánál. A képek átfedésének módja négyféle lehet:
Ha visszagondolok 20 évet, hogy akkor mit tudtak a gépek… Aztán a fentiek tükrében előre, hogy 20 év múlva mit fognak… Bődület. De a lényeg, hogy én még mindig kelleni fogok a gomb mögé, mert akkor a kép nem az enyém lesz. Tehát hajrá fejlődés, nekünk csak egyszerűbb lesz az életünk, de nem kevésbé szórakoztató.
Amúgy komolyan elgondolkodtam, hogy nem kéne-e átállnom a Nikonra, mert akkora a különbség már. Én még 5dIII-ason vagyok, de a IV-est is próbáltam és a letöltött tesztképek alapján ez eléggé odaver neki. Tehát most párszor elmantrázom a „nem attól lesz jobb a képed, hogy több a megapixel” kezdetű strófát:)
nekem a canon 5-ös széria könnyű kezelhetősége tetszik. valahogy jobban kézre áll, mint a nikon. az L-es üvegeket is szeretem – ha viszont racionális szempontok alapján kéne választanom, akkor egyértelműen a nikon nyer. mindene jobb ebben a kategóriában, mint a konkurenciánál.
Fura, én semmit nem szoktam megtalálni Canon-on… igaz, nem is 5D kategória járt a kezemben általában sajna.
De egy kis megszokás után azért minden a helyén van mindnél, sosem értettem ilyen ügyben, miért szidják egymást a frakciók.
Profi kategóriában elég egyértelműen a Nikon látszik nyerni szerintem is, hiába jobb a marketingje a Canon-nak.
De azért nem mondanám, sz*rnak a konkurencia gépeit sem.
Emlékszem az első digitális gépemre… 15 éve, egy hp c120 (1,3MP, fix „objektív”, egy lépéses 2x digitális „zoom”)… kis gyakorlással kézzel szebbet rajzol az ember… mégis lenyűgözött minket az azonnal kész és digitalizált kép csodája.
Hihetetlen fejlődés van mögöttünk és még előttünk is valszeg.
Mégha fotósra mindig szükség is lesz, biztos neked is mondták már, hogy „milyen jó képet csinál a géped”. 😀
Láttam én már SLR-t megalázóan gyönyörű képet mobillal készítve is, azt se a gép csinálta, meg nem is a végtelen megapixel-ek. 🙂