Bevezető, külsőségek
„Alkosson korlátok nélkül. Legyen önmaga.” – áll a Nikon D850 weboldalán. És valóban, a D850-nel igazán „önmagunk” lehetünk, azaz a gép biztos nem fog korlátokat szabni kreativitásunknak. 45 MP-es felbontás, 9 kép/mp-es sorozatfelvételi sebesség (ehhez szükséges a portrémarkolat és az abba helyezhető nagyobb akku adta feszültségtöbblet), ISO 64 alap érzékenység (ISO 32-ig csökkenthető a dinamika minimális romlása mellett), a D5 fókuszrendszere (153 AF mezővel és annak összes finomságával), képvágás nélküli 4K felbontású videofelvétel, 120 kép/mp lassított felvétel Full HD-ban, L, M, és S RAW, elektronikus zár, teljes értékű érintésérzékeny, és dönthető kijelző (akár a menüben, akár képnézegetéskor, akár fényképezéskor használható), élkiemeléses kézifókusz-segéd (többféle színnel és intenzitással), megvilágított kezelőfelület és még sorolhatnám.
A Nikon D850 kézbevételekor elsőként az tűnik fel, hogy lemaradt a beépített kisvaku. Erre a lépésre részben azért volt szükség, hogy a nagyobb optikai keresőnek legyen elég hely: 100%-os képfedés mellett kapunk 0,75x nagyítást. A pupillatávolság a hatalmas nagyítás miatt csak 17 mm, tehát jól „bele kell bújni” a keresőbe, ha azt saroktól sarokig, éltől élig ki akarjuk élvezni komponáláskor. A beépített villanó eltűnésének másik oka, hogy a beépített vezeték nélküli kommunikációs egységek antennái ide, ebbe a „púpba” kerültek – a váz többi része ugyanis magnéziumötvözetből készült, ami árnyékolná a jeladókat. Egy korábbi híremben bemutattam azt a weboldalt, ahol egy D850 vázat bontottak szét azért, hogy kiderítsék, „mitől ketyeg” a gép – náluk számos fotó található a készülék belsejéről. Egy szó mint száz, a kisvakut kár siratni; nem a D850 az első és nem is az utolsó váz, amiről lemarad a villanó. A Nikon kreatív vakurendszere egy olcsó, a vakusaruba csúsztatható egységgel is használható.
A váz eleje hasonlít a D810-re: a foglalat mellett balra a blendebeugrasztó és a funkció1 gombokat találjuk, míg jobbra az objektívet zároló retesz kioldóját. Mivel a D850 a Nikon professzionális gépeinek halmazát bővíti, ezért nem csoda, hogy az előlapon vakuszinkron aljzat és vezetékes távkioldó csatlakozó is található. Ezeket jól szigetelő gumidugók rejtik előlünk. Apropó szigetelés: a gyártó elmondása szerint a D850 még masszívabb és még ellenállóbb lett, tehát a legzordabb időjárás sem akadályozhat minket a fotózásban (legfeljebb egy kiadós, őszi nátha..). Persze, a megfelelő szigeteltség eléréséhez egy kellően zárt objektívre is szükségünk lesz; a teszthez a Nikon itthoni képviseletétől egy AF-S Nikkor 24-70 mm F2.8E ED VR, egy AF-S Nikkor 105 mm F1.4E ED, valamint egy AF-S Micro Nikkor 105 mm F2.8 VR objektívet kaptam. A legtöbbet a zoomot használtam, de erről majd később bővebben.
A hátoldalon egy érintőképernyőt találunk, ami felgyorsítja és megkönnyíti a gép használatát. Legyen szó a menü paramétereinek beállításáról, a képnézegetésről, vagy a fotózásról, az érintéses használattal – szerintem – könnyebb boldogulni. A kijelző dönthető, aminek előnyeit elsősorban élőképes használat során vesszük majd észre. Jobbra felfelé egy kis joystick látható, amivel alaphelyzetben az AF mezők közül válogathatunk. Bár élőképes módban az érintőképernyőn oda tehetjük a fókuszt, ahová szeretnénk, az optikai keresőt használva a kijelző nem használható az AF-mező kiválasztására. Jut eszembe: a kereső ablakát a profi ligában megszokott módon, egy kétrészes redőnnyel zárhatjuk, így szórt fény nem jut be a szenzorhoz (innen legalábbis).
A D850 is két memóriakártya foglalattal van ellátva. Ezek közül az egyik (a fő foglalat) egy XQD formátumú, míg a másikba SD, SDHC, SDXC kártyákat tuszkolhatunk. A D850 támogatja az UHS-II szabványú egységeket is, ami fölöttébb örvendetes, hiszen sorozatfelvételnél nagyon jól jön minden plusz sebesség. A memóriakártyák szerepköre a menüben állítható be: a másodlagos kártya túlcsordulás esetén, biztonsági másolat készítésére, vagy „RAW elsődleges, JPEG másodlagos” célra használható. Persze, választhatjuk az SD foglalatot is elsődlegesnek, de ezt nem ajánlom a két formátum közti sebességkülönbség miatt (az XQD elméleti sebessége a legmodernebb SD kártyákét is bőven felülmúlja).
Amint már volt róla szó, a kijelző dönthető lefelé és felfelé is; a filigrán külsejű tartószerkezet fémből van és igen erős. Nem kell attól tartania senkinek, hogy a panel leszakad, hacsak nem készakarva szeretnénk megválni az egérmozitól..
A markolati oldallal szemközt különféle csatlakozók találhatók. Legfelül a fejhallgató kimenete és a mikrofon bemenete (mindkettő 3,5 mm-es Jack aljzat), középen – óriási helypazarlással – az USB 3.0 szabványú csatlakozó, míg alatta – szintén óriási helypazarlással – a HDMI. A „helypazarlás” nem véletlen, hiszen a csatlakozókat így tudták egy NYÁK-ra helyezni a mérnökök.
Alul a szokásos kép fogadja a kíváncsiskodókat: balra az akku, az optikai tengely alatt a fém állványmenet, jobbra, egy gumifedél alatt pedig a portrémarkolat csatlakozója látható.
Felülnézetből is a megszokott, „profi Nikon gép vagyok” csendélet tárul szemeink elé. Balra a multifunkciós egység (módválasztás, WB, fénymérés stb.), középen a vakusaru, jobbra a kis kijelző, a videofelvételt indító gomb, az ISO, az expozíció kompenzáció, a kioldó, és a bekapcsoló foglal helyet.
Majdnem megfeledkeztem megmutatni a kivilágított kezelőfelületet! Remélhetőleg egyre több gépbe kerül bele ez a fillérekből megoldható, de óriási kényelmi pluszt nyújtó szolgáltatás, aminek nem csak az „éjszakai baglyok” fognak örülni. Cikkem első pontjának befejezéseként lássunk még pár termékfotót a D850-ről, hogyan is fest különféle optikákkal:
