Képminőség
Jó dolog, ha egy fényképezőgép „okos” és számtalan olyan funkcióval/szolgáltatással van megspékelve, amik akár nagymértékben is megkönnyíthetik a fotós dolgát. Azonban kétségkívül a legfontosabb egy fényképezőgép esetében a képminőség. Sajnos, a kompakt fényképezőgépek jellemzően kizárólag JPEG, azaz veszteségesen tömörített formátumban mentik el képeinket, ami igen lekorlátozza az utólagos képmegmunkálást. Szerencsére üdítő kivétel ez alól a TZ200, amely nem csak JPEG-ben, hanem kívánságra a Panasonic RW2 RAW formátumában is kártyára írja a szenzorról érkező adathalmazt. A képminőség vizsgálata során a legjobb minőségű JPEG-et, valamint a RAW-t választottam párhuzamosan. A kiválasztott képstílus a Standard volt, ahol a zajszűrést a lehető legkisebbre, „-5” értékre vettem. A gépen belül minden további zajszűrést kikapcsoltam, a RAW állományokat az Adobe Camera RAW 10.4.0.976-os változatával hívtam elő, ahol csak az expozíciós értékeket módosítottam igényeim szerint. Lássuk, milyen a zajszintje a gépnek:
Kattints!
Balra a fényképezőgép saját JPEG motorja által létrehozott fotó, míg jobbra az ACR segítségével, a gyári alapértékekkel konvertált fájlok láthatók. A masina saját JPEG motorja alacsonyan tartja a zajt, azonban már ISO 1600-on elkezdi összemosni a finomabb részleteket. Ha a tökéletes minőségre vágyunk, illetve olyan témát fotózunk, ahol igen finom részletek is láthatók, akkor ne menjünk ISO 1600 fölé a gép saját JPEG állományaival. Homogénebb témákon az ISO 3200-as érték is használható marad. Amennyiben a RAW fájlokból építkezünk, körülbelül másfél FÉ-t nyerhetünk, így az ISO 6400-as érték is használható marad. Itt azonban érdemes odafigyelni arra, hogy a vörös színcsatorna elkezd elszabadulni, a színek kissé összefolynak. Az ISO 12 800 és az ISO 25 600 értékeket hagyjuk meg vészhelyzetekre.
Már csak azért is érdemes a RAW módot használni, mert a TZ200 optikája bizonyos esetekben (erősen kontrasztos téma fotózásakor) hajlamos a színezésre, azaz előjönnek a lilás él-elszíneződések, amiket egy RAW konverzió során viszont könnyűszerrel kijavíthatunk.
Kattints!
A kis fotómasina dinamikatartománya is elég jól használható, ha a csúcsfényekre mérve exponálunk. A kvázi bebukott részeket szépen vissza lehet hozni úgy, hogy közben csak minimálisan zajosodik a kép, de a már kiégett részeket szinte lehetetlen megmenteni. A JPEG motor kissé hajlamos a világos részek kiégetésére, erre figyeljünk oda, ha különösen kontrasztos témát fényképezünk.
Az objektívet a laborban külön nem vizsgáltam, ugyanis már a képminták elkészítése közben kiderült, hogy a zoomtartomány vége felé egyre lágyabb, gyengébb kontrasztú lesz a kapott fotó. A képmintákat errefelé találjátok teljes felbontásban, ép EXIF adattáblákkal.
