A mostani szenzormozgatásos képstabilizáció egyik úttörője az Olympus, aki anno 2012-ben az OM-D E-M5-be épített 5-tengelyes egységével ámulatba ejtette a világot (persze, ettől korábban is léteztek már az érzékelő mozgatásán alapuló rendszerek, mint például a Minolta és a Konica Minolta „Anti-Shake” egysége). A rendszer hatékonysága éveken át élenjáró volt, majd végül maga az Olympus döntötte meg saját „rekordját” az OM-D E-M1 Mark II-be épített egységgel. Manapság szinte minden gyártónak van olyan fényképezőgépe, ahol beépített képstabilizátorral kerülik el a képek bemozdulását. Ezek a rendszerek mind hasonló elven működnek, s mára elérték hatékonyságuk csúcsát. A mérnökök végül úgy fokozták tovább a hatékonyságot, hogy kettős képstabilizátort építettek, ahol az egyik rész a szenzort mozgatja, míg a másik az adott objektívben szorgoskodik (Dual IS, kettős képstabilizátor).
Az EOS R és RP következő generációjában már lehet beépített stabilizátor is?
A tükörnélküli fényképezőgépek térnyerése során sokan kifogásolták, hogy a Canon kissé elhanyagolta ezt a területet, s például a full frame lapkás gépeiben (EOS R és EOS RP) nincs semmiféle beépített IS rendszer. Nos, a Canon fejlesztőcsapata nem lustálkodott, hanem időközben, szép csendben, kifejlesztett egy olyan szenzormozgatásos képstabilizátort, amely valóban korszakalkotó lehet! A szabadalmi leírásban szereplő információ szerint az új rendszer sokkal gyorsabb reakcióra lesz képes, kevesebb helyet foglal (laposabb), kevesebb energiát fogyaszt, kisebb tömegű és precízebb, valamint kevésbé melegszik, mint az eddigiek. A mostani rendszerek lengőtekercsekre épülnek, míg a Canon újdonsága mágneses teret indukál, amiben a szenzor lebeg (Halbach-tömb). Sajnos, a szabadalom japánul íródott, így pontos műszaki jellemzőket nem nagyon tudok kihámozni belőle, de a forrás egy elég jó összefoglalást írt angolul.
