Kína első önálló Mars-missziója a Tianwen-1: az űrszonda, amit összesen 13 különféle tudományos műszeregységgel szereltek fel, már majdnem egy hónapja kering vörös szomszédunk körül. A tavaly július 23-án útjára indított egység igazi nehézfiú, hiszen körülbelül öt tonna a saját tömege. A szonda egyébként két különálló részből áll, ahol az egyik a keringő modul, ami a Mars körüli röppályán marad, míg a másik a leszállóegység. A Tianwen-1 február 24-én érte el célját, s további három hónapig marad keringőpályán, majd elindítja a leszállóegységet a bolygó felszíne felé. A landolás után az egység különböző tudományos kutatómunkákat fog végezni, amelyek része a talajminták vételezése és a környezet megfigyelése.
A Tianwen-1 keringőmodul – egy fedélzeti kamera készítette az önarcképet (Kép forrása: CNSA)
A CNSA (a Kínai Nemzeti Űrügynökség) illetékesei jelenleg az optimális leszállóhelyet keresik, s a kutatók reményei szerint májusban, vagy júniusban meg is történhet a Marsa szállás valahol az „Utopia Planitia” becsapódási kráter déli részén. A hatkerekű, 240 kilogrammot nyomó Marsjáró legfeljebb 200 m/ó sebességgel haladhat a Mars felszínén, ahol a tervek szerint három hónapos küldetését teljesíti majd. A fedélzeten több kamera (köztük egy multispektrális egység), és környezetfigyelő műszeregységek is jelen vannak, amelyekkel a kutatók a Mars időjárását is megfigyelhetik.
Kattints! (Kép forrása: CNSA)
Az űrszonda jelenleg 330-350 kilométeres magasságban kering a Mars körül, s innen küldi haza a nagyfelbontású képeket. A lenti két fekete-fehér felvételt a Tianwen-1 keringőmoduljának nagyfelbontású kamerája rögzítette, ahol 1 pixel 7 méternek felel meg. A fenti színes fotó a Mars északi pólusát ábrázolja – ezt a fényképet egy másik kamerával készítették. (Forrás: dpreview.com)
Kattints! (Képek forrása: CNSA)
