Képminőség, értékelés
Nyilván a vázra csavart objektív függvényében értendő, de a Sigma fp L képminősége fenomenális! A tonalitás, a színek, a dinamikatartomány és az alacsony zajszint viszik a prímet! Persze, a 61 MP-es felbontás sem titkolandó paraméter, aminek köszönhetően plakátméretű nyomatokat is készíthetünk különösebb rosszérzés nélkül.
Ezúttal eltekintettem a szokásos „zajos képektől”, amit a stúdióban egy unalmas tesztábráról szoktam készíteni, hiszen az fp L (és úgy általában az összes újkeletű fényképezőgép) már olyan tiszta képeket lő még ISO 3200 fölötti értékeken is, hogy egyszerűen nincs értelme a pixelkukkolásnak. Pár példa a dinamikára:
Kattints!
Azt tapasztaltam, hogy a csúcsfényeket is nagyon szépen vissza lehet húzni; még a kiégettnek hitt részekben megbúvó részleteket is javarészt meg lehet menteni, a bebukott részeknél dettó, ráadásul nincs zajosodás, sem sávosodás, ha a sötét képrészleteket elkezdjük felhúzni. Íme, pár képminta:
Kattints!
Értékelés
Nos, a Sigma fp L-ről tulajdonképpen nem tudok túl sok újdonságot írni, gyakorlatilag minden érvényes rá, amit már az fp kapcsán is leírtam. Ez a készülék is hatalmas potenciállal rendelkezik, s bár a bő 60 MP-es felbontásnak köszönhetően már nem csak a filmkészítők, hanem a fotósok kedvence is lehet, azért még mindig akkor nyújtja a lehető legtöbbet, ha a hozzá kapható, szinte számtalan kiegészítővel is felvértezzük (pl. az elektronikus keresővel, a nagy markolattal, esetleg cage-dzsel, lámpával, külső felvevővel).
Az fp L képminősége a 24 MP-es verzióhoz képest még egy határozott lépést tett a tökéletes felé, azonban a mechanikus zár hiánya továbbra is fájó pont: nem csak filmkészítés, hanem fotózás során is egyértelműen látszik a szenzor sorkiolvasásos módszerének hatása. Nagyon jó az fp L színvilága, a 60+ MP-es képérzékelő dinamikaátfogása pedig bődületes – én még full frame lapkás masinánál nem tudtam ennyi bebukottnak, illetve kiégettnek hitt részletet visszahozni!
Az fp L menürendszere átgondolt, egyszerű felépítésű, kár, hogy az érintőképernyő használatát itt még mindig nem engedi a gyártó (ez szerintem egy firmware frissítéssel orvosolható lenne). Eltekintve a megnövelt felbontástól a Sigma fp L másik nagy újítása a fázisérzékelésen alapuló AF rendszer, amit azonban – szerintem – még némileg hangolnia, csiszolnia kell a mérnököknek, de már látszik a fény az alagút végén! Az automatikus élességállítás egyébként érezhetően jobb lett, mint anno az fp esetében volt, ami a fejlesztők munkáját dicséri.
Kinek ajánlom tehát a Sigma fp L-t? Elsősorban olyan irányzatú fényképészeknek, akik statikus, vagy lassan mozgó témákat szoktak megörökíteni: például tájfotózáshoz, portrézáshoz, termékfotózásra, makrózni, épületeket megörökíteni stb. Aki gyakran készít mozgóképeket, az semmiképp ne menjen el e tenyérnyi gyöngyszem mellett – vloggerek, riporterek előnyben! Nos, az fp L nem mondható új generációnak, azonban az új szenzor és az újítások nagyot lendítettek az eredeti elképzelésen! Jár neki az „Ajánlott” biléta!
Sigma fp L
A Sigma fp L fényképezőgépet és az objektíveket a márka hazai forgalmazójától, a Hama Kft.-től kaptam bemutatóra. A Sigma fp L műszaki paramétereit itt találod.
