Fotós körökben szinte állandó arról a vita, hogy vajon melyik típusú lencserendszer a „jobb”: a fix, vagy a zoom? Bárcsak olyan egyszerű lenne választ adni erre kérdésre! Szerintem először nézzük végig, hogy mik az adott típus előnyei és hátrányai, hogy aztán a végén mindenki saját maga dönthesse el, melyik objektív nyújt többet számára.
F1.2-t és Tilt/Shift funkciót hiába keresel egy zoomon
A fixek előnyei:
- Kisebbek és könnyebbek lehetnek,
- egyszerűbb felépítésűek lehetnek optikailag és mechanikailag,
- nagyobb kezdőfényerejűek,
- optikailag jobban korrigáltak lehetnek,
- olcsóbbak lehetnek,
- a kreativitásra ösztönzőbb hatással lehetnek,
- könnyebben konvertálhatók egyik bajonettről a másikra,
- jobb lehet a képminőségük,
- kisebb a hibalehetőség,
- gyorsabb lehet az élességállításuk, mint a zoomoknak,
- de különleges tulajdonságokkal is fel lehetnek ruházva, mint például a tilt/shift, vagy a makró.
Picik, aranyosak és könnyűek – könnyű rákattanni a fixekre!
A fixek hátrányai:
- Mivel fix a látószög, vagy cserélnie, vagy sétálnia kell a fotósnak, ha közelebbi-távolabbi témát szeretne fényképezni,
- az objektív cseréje során por, vagy nedvesség kerülhet a vázba,
- több objektívet kell magunkkal vinni, ha nem csak egy látószöget szeretnénk használni,
- többféle szűrőt kell vásárolnunk, ha nem egyforma a szűrőmenet átmérője a szettünknek,
- más-más fókuszmotor miatt mindig alkalmazkodni kell az épp felcsavart tulajdonságaihoz,
- eltérő lehet az objektívek színvilága,
- más-más tömegük és méretük miatt eltérő lehet a súlyelosztás az adott fényképezőgéppel.
Még adott rendszeren belül is lehetnek eltérő méretűek az azonos tartományú objektívek
A zoomok előnyei:
- Egy objektívvel letudhatjuk a teljes „általános” tartományt,
- kevesebb objektívet kell magunkkal vinni, ha fotózni indulunk,
- olcsóbb lehet egy zoom, mint ugyanarra a tartományra három (vagy több) fix,
- nem kell annyit cserélni, így kisebb az esélye annak, hogy szennyeződés éri a szenzort,
- elég egy szűrő, azzal le lehet tudni egy egész tartományt,
- minden gyújtótávolságon (közel) azonos fókuszteljesítmény,
- azonos színvilág a teljes tartományban,
- minimálisan változó súlyelosztás (ha nem belső zoomos az optika).
Zoomok és fixek szépen kiegészítik egymást
A zoomok hátrányai:
- Nagyobbak és nehezebbek,
- összetettebb, bonyolultabb felépítésűek,
- kisebb kezdő fényértékűek,
- optikailag kevésbé korrigáltak,
- akár drágábbak is lehetnek,
- jobban ellustítja a fotóst,
- nehézkesebb a konverziójuk más bajonettre,
- gyengébb a képminőségük,
- nagyobb a hibalehetőség,
- valamivel lassabb lehet az élességállításuk,
- kevesebb különleges funkciójuk lehet, mint a fixeknek.
Van egyfajta varázsuk az F1.2-es fixeknek..
Biztos vagyok benne, hogy itt-ott kihagytam, kifelejtettem valamit a felsorolásokból, de nagyjából ezek a legfontosabb tulajdonságok, amelyek egy fixet, vagy egy zoomot jellemeznek. Hogy kinek melyik a jobb választás, azt a téma, a környezet és az ágazat is behatárolja – szóval, egyszerű válasz továbbra sem létezik erre az örökös vitakérdésre. Van, ahol jobbak a fixek, s van, ahol kényelmesebbek, gyorsabbak a gumiobjektívek.
Makrózni, portrézni, épületfotózni, csillagfotózáshoz én az egy-gyújtótávolságút választanám, míg rendezvényekre, sporteseményekre, tájfotózásra inkább egy (vagy két) zoomot vinnék. Ha pedig poros, nedves környezetbe kellene mennem a szettemmel, ahol gyakran kellene váltogatnom a látószögek közt, akkor egy profi, szigetelt zoomot vinnék.
