Előnyök és hátrányok – melyik a jobb választás: a fix, vagy a zoom?

Fotós körökben szinte állandó arról a vita, hogy vajon melyik típusú lencserendszer a „jobb”: a fix, vagy a zoom? Bárcsak olyan egyszerű lenne választ adni erre kérdésre! Szerintem először nézzük végig, hogy mik az adott típus előnyei és hátrányai, hogy aztán a végén mindenki saját maga dönthesse el, melyik objektív nyújt többet számára.

F1.2-t és Tilt/Shift funkciót hiába keresel egy zoomon

A fixek előnyei:

  • Kisebbek és könnyebbek lehetnek,
  • egyszerűbb felépítésűek lehetnek optikailag és mechanikailag,
  • nagyobb kezdőfényerejűek,
  • optikailag jobban korrigáltak lehetnek,
  • olcsóbbak lehetnek,
  • a kreativitásra ösztönzőbb hatással lehetnek,
  • könnyebben konvertálhatók egyik bajonettről a másikra,
  • jobb lehet a képminőségük,
  • kisebb a hibalehetőség,
  • gyorsabb lehet az élességállításuk, mint a zoomoknak,
  • de különleges tulajdonságokkal is fel lehetnek ruházva, mint például a tilt/shift, vagy a makró.

Picik, aranyosak és könnyűek – könnyű rákattanni a fixekre!

A fixek hátrányai:

  • Mivel fix a látószög, vagy cserélnie, vagy sétálnia kell a fotósnak, ha közelebbi-távolabbi témát szeretne fényképezni,
  • az objektív cseréje során por, vagy nedvesség kerülhet a vázba,
  • több objektívet kell magunkkal vinni, ha nem csak egy látószöget szeretnénk használni,
  • többféle szűrőt kell vásárolnunk, ha nem egyforma a szűrőmenet átmérője a szettünknek,
  • más-más fókuszmotor miatt mindig alkalmazkodni kell az épp felcsavart tulajdonságaihoz,
  • eltérő lehet az objektívek színvilága,
  • más-más tömegük és méretük miatt eltérő lehet a súlyelosztás az adott fényképezőgéppel.

Még adott rendszeren belül is lehetnek eltérő méretűek az azonos tartományú objektívek

A zoomok előnyei:

  • Egy objektívvel letudhatjuk a teljes „általános” tartományt,
  • kevesebb objektívet kell magunkkal vinni, ha fotózni indulunk,
  • olcsóbb lehet egy zoom, mint ugyanarra a tartományra három (vagy több) fix,
  • nem kell annyit cserélni, így kisebb az esélye annak, hogy szennyeződés éri a szenzort,
  • elég egy szűrő, azzal le lehet tudni egy egész tartományt,
  • minden gyújtótávolságon (közel) azonos fókuszteljesítmény,
  • azonos színvilág a teljes tartományban,
  • minimálisan változó súlyelosztás (ha nem belső zoomos az optika).

Zoomok és fixek szépen kiegészítik egymást

A zoomok hátrányai:

  • Nagyobbak és nehezebbek,
  • összetettebb, bonyolultabb felépítésűek,
  • kisebb kezdő fényértékűek,
  • optikailag kevésbé korrigáltak,
  • akár drágábbak is lehetnek,
  • jobban ellustítja a fotóst,
  • nehézkesebb a konverziójuk más bajonettre,
  • gyengébb a képminőségük,
  • nagyobb a hibalehetőség,
  • valamivel lassabb lehet az élességállításuk,
  • kevesebb különleges funkciójuk lehet, mint a fixeknek.

Van egyfajta varázsuk az F1.2-es fixeknek..

Biztos vagyok benne, hogy itt-ott kihagytam, kifelejtettem valamit a felsorolásokból, de nagyjából ezek a legfontosabb tulajdonságok, amelyek egy fixet, vagy egy zoomot jellemeznek. Hogy kinek melyik a jobb választás, azt a téma, a környezet és az ágazat is behatárolja – szóval, egyszerű válasz továbbra sem létezik erre az örökös vitakérdésre. Van, ahol jobbak a fixek, s van, ahol kényelmesebbek, gyorsabbak a gumiobjektívek.

Makrózni, portrézni, épületfotózni, csillagfotózáshoz én az egy-gyújtótávolságút választanám, míg rendezvényekre, sporteseményekre, tájfotózásra inkább egy (vagy két) zoomot vinnék. Ha pedig poros, nedves környezetbe kellene mennem a szettemmel, ahol gyakran kellene váltogatnom a látószögek közt, akkor egy profi, szigetelt zoomot vinnék.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...