Még június elején mutatta be a Sigma a csillagfotósok álmát, a 14 mm F1.4 DG DN | Art (A023) jelölésű lencserendszert, ami talán a világ legnagyobb fényerejű, 14 mm gyújtótávolságú, rektilineáris rajzú, full frame szenzorokra tervezett, autofókuszos objektívje. A japán gyártó Leica L, illetve Sony E-bajonettel kínálja ezt a gyönyörűséget, amit egy álom kézbe venni, s használni! Bemelegítésként lássuk a fontosabb műszaki paramétereket:
A teljes full frame képkört rajzoló optika 15 csoportba rendezve összesen 19 lencsetagot tartalmaz, amelyek köztül 3 db FLD, 1 db SLD, illetve 4 db aszférikus; a belső élességállítást egy igen nyomatékos HLA lineáris motor végzi (nagyon gyors, gyakorlatilag néma). Az újdonság érdekessége – többek között -, hogy levehető állványcsonkkal (típusa: TS-141) is ellátták a mérnökök. Mivel a kézi élességállítás pontossága kritikus pont a csillagfotózásnál, ezért a Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art úgynevezett MFL manuális fókusz retesszel is kényezteti a fotóst: ezzel a kapcsolóval az előre beállított pozícióban rögzíthetjük az élességet, így az a fényképezés során ugyanott marad, a fókuszgyűrűre való véletlen ráfogással sem állítódik el.
Kattints!
Asztrofotózás során gyakran előfordul, hogy pára csapódik le a frontlencsén, ezért ennek kivédésére páramentesítő, melegítő gyűrűt szoktak felcsavarni az objektív tubusára. A Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art ezért úgy lett kialakítva, hogy a virágszirom alakú, beépített napellenző mögé felhelyezhessünk ilyen melegítő egységet. A perem meggátolja, hogy a melegítő előrecsússzon és peremsötétedést okozzon, vagy belelógjon a képbe. Bár az objektív hatalmas, íves frontlencséje miatt nem rendelkezik szűrőmenettel, a hátsó lencsetag mögé zselatinszűrőket illeszthetünk a speciális foglalatba. A foglalat retesszel akadályozza meg a szűrő kimozdulását.
Teljesen új fejlesztés a Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art lencsevédő kupakja is, ami rögzítő mechanizmussal és szűrőtartó rekeszekkel is el lett látva. Utóbbiakból kettőt találunk az eszközön. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy ennek az elemnek az esetleges pótlása nem kerül fél vesébe: a külföldi árak alapján 9-10 ezer forint körül megáll a számla.
A Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art természetesen kompatibilis a vázak képkorrekciós funkcióival (peremsötétedés, geometriai torzítás, színhiba korrekció – mind JPEG formátumnál választható), illetve a különféle élességállítási módokkal (DMF, AF+MF stb.). Az objektív frontlencséje a szokásos többrétegű képminőség-javító bevonat mellett olaj- és víztaszító réteggel is el lett ellátva, ami nagymértékben megkönnyíti a tisztítását.
A Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art fókusz- és blendevezérlő gyűrű mellett AF/MF, AFL gombokkal is fel van szerelve, továbbá megtalálható a tubuson a már említett MFL kapcsoló csakúgy, mint a blendevezérlő gyűrű fokozatos/fokozatmentes váltója. Apropó blendevezérlő: a gyűrűt lezárhatjuk, forgástartományát korlátozhatjuk (manuális tartomány és „A” között válthatunk). A Sigma újdonságának Leica L-bajonettes verzióját ráadásul lineáris és nem lineáris fókuszműködéssel is használhatjuk.
Csakúgy, mint a többi Art kategóriás objektív, a Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art is el lett látva a megfelelő szigetelésekkel, így a lencserendszer por- és cseppálló. A blende íriszét tizenegy lamellából alakították ki, ami – a rövid gyújtótávolság ellenére – kellemes háttérelmosást, és szép csúcsfény-csillagokat garantál. A 114,2°-os látószöget kínáló optika legkisebb tárgytávja 30 cm, legnagyobb nagyítási aránya 1:11,9, terjedelme 101,4 x 149,9 mm, tömege 1170 gramm. A termék ára bruttó 619 990,- forint körül alakul.
Büszke tulajdonosa vagyok a Sigma 14-24 mm F2.8 DG DN | Art objektívnek, ezért első dolgom az volt, hogy összehasonlítsam a két lencserendszer méretét. Nos, már az F1.4 kezdő fényértékből sejthető volt, hogy a japán gyártó újdonsága testesebb lesz, mint a „kis” F2.8-as zoom:
Nem csak hosszabb, de nagyobb átmérőjű is a 14 mm F1.4 DG DN | A, s még így is szép párost alkotott a Sony A7 III vázzal. Mindenképp ajánlom a mellékelt állványcsonk használatát, ami egyrészt a megfelelő ellensúlyt, másrészt a váz bajonettjének épségét garantálja.
Fentebb említettem, hogy az állványcsonk teljesen körbeforgatható, de igény esetén akár le is vehető a tubusról. Ehhez ki kell lazítani a rögzítő csavart, el kell forgatni a csonkot a „Remove” feliratú jelöléshez, majd a bajonett felé lehúzhatjuk.
Az így láthatóvá váló csúszócsapágyak védelmét és az objektív esztétikumát szolgáló gumigyűrűt mellékelve megkapjuk a gyári csomag részeként; ezt a gumigyűrűt egyféleképpen lehet feltolni a tubusra, ezért a művelet során ügyeljünk a kivágások és a csapágyak illesztésére.
Az objektív teszteléséhez a már szintén említett Sony A7 III fényképezőgépet használtam. A fotók ARW nyersformátumban lettek mentve, majd ezeket az Adobe Camera RAW 15.4.0.1508-as verziójával alakítottam 10-es minőségű JPEG állományokká. A konverzió során nem használtam az ACR képkorrekciós profilját, noha a beépülő modul már ismeri a Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Artot. A tesztképek némelyikénél (pl. a lentebbi geometriai torzításosnál) bekapcsoltam a profilt, hogy szemléltessem a különbséget korrigálatlan és korrigált fotó között.
A profil alkalmazásával és anélkül a geometriai torzítás így fest:
Míg a hordótorzítás mértéke valóban csökken a profil bekapcsolásával, a sarkok kifehérednek, ami tesztábrán még elfogadható, te valós felvételeknél már kevésbé esztétikus látvány. Ezért is mellőztem a profil használatát a nyersfájlok átalakítása során.
A Sigma 14 mm F1.4 DG DN | A fókuszlégzése jól látható mértékű, ami filmkészítőknek lehet fontos információ. Fókuszhúzáskor érdemes észben tartani ezt a „funkciót”.
A peremsötétedés mértéke a gyújtótávolságot figyelembe véve teljesen elfogadható, manuálisan (is) könnyűszerrel javítható a képminőség romlása nélkül. Én szeretem, nem babráltam vele.
Csupán hosszanti színhibát tapasztaltam a Sigma újdonságánál, de már ez is megszűnik, ha F2.8-ra rekeszeljük a blende nyílását. Csillagfotózáskor, tájképelésnél nem látható a lilás él-elszíneződés.
Kattints!
Bár a tesztidőszak alatt az időjárás nem volt túlzottan együttműködő, azért sikerült elkapnom egy olyan éjszakát, amikor viszonylag tiszta volt az égbolt. Itt ki is derült, hogy mennyire jó a Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art rajza. A fenti összeállításnál a kép közepe és a kép jobb felső sarka látható az adott F-tartományban. Középen F1.4-en is ugyanolyan minőséget kapunk, mint például F5.6-on – talán nagyon picit gyengébb a kontraszt. Az extrém sarkokban látható az asztigmatizmus hatása: a pontszerű csillagoknak kisebb „szárnyaik” vannak, de akit ez zavar, az némi rekeszeléssel – F2.2 környékére – már megszabadulhat a jelenségtől. A felvételeken látható elnyúlás az 5 mp-es záridő miatt van.
Kattints!
Bár a Perseidákra még bő egy hónapot várnunk kell, sikerült már most lencsevégre kapni egy nagyon szép „űrszemcse” robbanást (kép bal alsó haramda).
Kattints!
A 14 mm F1.4 DG DN | A (és speciális, de ingyenes képfeldolgozó szoftver) segítségével nagyon klassz kompozit csillagfotókat hozhatunk létre. A többi képmintát ide töltöttem fel.
Kattints!
Értékelés
A Sigma a 14 mm F1.4 DG DN | Arttal ismét egyedit alkotott! Noha az objektívet elsősorban csillagfotózáshoz ajánlják a legtöbb helyen, tökéletes társa lehet ingatlan- és épületfotózással foglalkozóknak is. Persze, az sem jár rosszul vele, aki gyakran jár barlangokba, hiszen az F1.4-es kezdőérték, egy jó váz, és pár távvezérelt rendszervakuval lélegzetelállító fényképek készülhetnek a mélyben. A Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art rajza kiváló, fókuszmotorja erős, gyors és néma – a bruttó 620 000 forint körüli ára pedig a mai világban kifejezetten jónak mondható (ne feledjük, egy ilyen lencserendszer hosszú távú befektetés munkánkba, hobbinkba). Tulajdonképpen nem is lehetne adni neki mást, mint a „Kedvenc” bilétát!
Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art
A Sigma 14 mm F1.4 DG DN | Art objektívet a gyártó hazai képviseletétől kaptam bemutatóra. A termék honlapja itt található.