Bevezető, külsőségek
Az egyik szemem sír, a másik nevet. Pocsék időket járunk: nem csak az időjárás, hanem a körülmények is szívszorítóak.
Rájár a rúd a fényképezőgép-gyártókra: nem elég, hogy az okostelefonok hidegvérrel kinyírták gyakorlatilag az összes kompaktot, így a márkák bevételük nagy részétől szinte egyik napról a másikra elestek, de a szigetországot, Japánt, is állandóan katasztrófák sújtják, melyeknek részben az ember az oka. Emiatt aztán még mindig akadozik az alkatrészellátás, közben egyre zsugorodik a piac, az árak meg az égbe szöknek. Apropó árak. Amikor az Olympus bejelentette az OM-D E-M1 Mark II-t, nagyon sokáig nem lehetett tudni, hogy vajon mennyit kell majd érte fizetni. Aztán idővel felröppentek a hírek, miszerint 2000 amerikai dollár, illetve 2000 euró lesz az ára csak a váznak. Ehhez képest most kivételesen jól jártunk, hiszen az itthoni 599 990,- forintos ár végre nem az EU átlag fölé, hanem alá lett pozicionálva. Zsír.
Az Olympus az OM-D E-M1 Mark II-vel egy igen ígéretes fényképezőgépet tett le az asztalra, amivel a gyártó nem csak a tükör nélküli rendszerkompaktok, vagy a középkategóriás dSLR vázak, hanem a csúcskategóriás tükrösök körében is „rendet” óhajt tenni. De mi alapján gondolhatják azt a japánok, hogy az OM-D E-M1 Mark II „minden eddiginél” jobb lett?
Íme, a legfontosabb paraméterek:
- Sorozatfelvételi sebesség: 60 kép/mp (elektronikus zárral, rögzített fókusszal; RAW, JPEG, RAW+JPEG), illetve 18 kép/mp folyamatos élességállítással (elektronikus zárral; RAW, JPEG, RAW+JPEG); a mechanikus zárral 15 kép/mp a csúcsérték (folyamatos autofókusszal; RAW, JPEG, RAW+JPEG).
- Pro Capture (ProCap): A Pro Capture funkció attól a pillanattól kezd felvételeket rögzíteni, amint félig lenyomjuk az exponáló gombot. Az így rögzített képek egy köztes memóriába, a pufferbe kerülnek, amely legfeljebb 14, teljes felbontású felvétel tárolását végzi. Amikor az exponáló gombot félig lenyomjuk, gyakorlatilag folyamatos képrögzítés kezdődik. Innentől vissza tudunk menni az időben – legfeljebb 14 kép erejéig – így a megfelelő pillanatot biztosan rögzítjük, akkor is, ha esetleg késve exponálnánk.
- AF rendszer: hibrid, fázis- és kontrasztérzékelős rendszer 121 db keresztérzékelős AF mezővel, melyekhez az expozíció-mérést is hozzá tudjuk rendelni, azaz szpot-méréskor a fényképezőgép az épp aktív AF mezőbe eső témarészletet méri. A 121 mező vízszintesen 80, függőlegesen 75%-át fedi a szenzor által látott területnek. Ha egymezős AF módot használunk, akkor – miközben az elektronikus keresőben követjük a témát – a kijelző érintésével áthelyezhetjük az AF mezőt.
- Megnövelt akkuteljesítmény: a CIPA mérései szerint egy akkutöltéssel akár 440 felvételt készíthetünk, ráadásul a megnövekedett teljesítmény ellenére a töltési idő csökkent, immár két óra alatt teljesen feltölthető az OM-D E-M1 Mark II áramforrása. Újdonság, hogy a gépben használt telep töltöttségét százalékszámmal kijelezve láthatjuk.
- Időjárásálló kivitel: az Olympus OM-D E-M1 Mark II csepp-, por- és fagyálló (-10°C-ig), azaz nem kell sajnálni, ha szemetel az eső, vagy kicsit felkavarja a szél az útszéli port.
- Új képalkotó rendszer: a 4/3-os szenzor immár 20 MP felbontással rendelkezik; a képérzékelőről érkező adatokat a TruePic VII jelfeldolgozó processzor alakítja fotóvá. Az adatfeldolgozást végző egység két, egyenként négy magból álló CPU. A képérzékelő alacsony fogyasztású, nagy kiolvasási sebességű, ezáltal az elektronikus zár használata mozgó témák esetében sem okoz annyira feltűnő „dülöngélést”, mint a korábbi modelleknél.
- Stabilizátor: az E-M1 Mark II-ből sem maradhatott ki a szenzormozgatásos képstabilizátor, ám ebben a fényképezőgépben egy továbbfejlesztett egység szerepel, amely képes az Olympus új, stabilizált objektívjeivel való együttműködésre, így akár 6,5 FÉ előny is elérhető.
- 4K felbontás mozgóképfelvételkor: az E-M1 Mark II immár képes a 4K felbontású videók rögzítésére, ahol nem csak a 3840 x 2160, hanem a 4096 x 2160 pixeles felvétel is választható. 4K videók rögzítésekor nincs képkivágás, azaz a látószög nem változik a Full HD-s képanyaghoz képest!
- Focus Bracketing és Focus Stacking funkciók
- Live Composite és Live Bulb üzemmód
- 50 MP-es Hig Res Shot funkció: az OM-D E-M5 Mark II-ben bemutatkozott funkcióhoz hasonlóan működik, ám itt a 40 helyett 50 MP-es lehet a nagyfelbontású kép. Továbbra is megmaradtak a korlátok: legfeljebb ISO 1600, F8, 8 mp szerepel a listán.
- Zár: mechanikus és elektronikus zár, ahol 1/8000 mp illetve 1/32 000 mp a legrövidebb záridő.
- Kijelző: 3”-os, kihajtható és elforgatható érintőpanel 1,037 millió képponttal
- Érzékenység: ISO 200-25 600 (lefelé ISO 64-re kiterjeszthető, ám ott csökken a dinamika, a csökkentés szoftveres módon történik)
- Adattárolás: 2 db SD memóriakártya foglalat, ahol a felső UHS-II kompatibilis (az alsó UHS-I kompatibilis). A foglalatok működése a menüben tetszőlegesen konfigurálható (tükrözés, RAW az egyikre, JPEG a másikra, túlcsordulásos mód stb.).
- Váz anyaga: magnéziumötvözet
Az Olympus OM-D E-M1 egy jól bevált, kényelmesen kezelhető felülettel jelent meg anno, így hát a Mark II testén sem kellett sokat változtatni. Csupán a markolat lett nagyobb, mélyebb, ami a nagyobb objektívekkel való használatot könnyíti meg. A nagyobb markolatba viszont nagyobb akkumulátor is fér, így hát miért is ne? Az E-M1 Mark II-ben már egy 1720 mAh-s telep foglal helyet, ami jóval tovább bírja szusszal, mint azt a CIPA mérése mutatja. Próbáim során bő 800 fotót és 15 percnyi videót készítettem úgy, hogy még maradt szufla az akkuban. A töltés is gyorsabban zajlik, nem egész két óra alatt teljesen feltölthető a nullára merített energiaforrás.
Alul jól látható a nagyobb akkufedél és a nagyobb markolat alapterülete. Biztos lesz olyan fotós, akinek kissé vékonynak tűnik majd a „nyél”, de az opcionálisan kapható portrémarkolattal – elvileg – ideális lesz az ergonómia.
Az E-M1 Mark II csatlakozói (mikrofon bemenet, fejhallgató kimenet, HDMI, USB 3.0, vezetékes távkioldó) a HDMI és az USB kivételével mind külön nyitható gumifedél alá kerültek, így sokkal könnyebb a használatuk, mint korábban, ráadásul az épp használaton kívüli aljzatok védve maradnak.
Az E-M5 Mark II-nél nagyon bejött, hogy a kijelző nem csak dönthető, hanem kihajtható és elforgatható lett. Ezt a mérnökök az E-M1 Mark II-höz is átvették.
A két memóriakártya foglalat a markolat oldalán kapott helyett egymás alatt, egy közös fedél mögött. Amint fentebb már említettem, a felső nyílás UHS-II, míg az alsó UHS-I kompatibilis. Ha gyors sorozatokat szeretnénk lőni (és bizonyára így lesz, ha már egy a gyorsaságra kiélezett fotómasinát nézegetünk), vagy gyakran videózunk 4K-ban, érdemes beszerezni egy legalább 280 MB/mp adatátviteli sebességű SD kártyát. A teszthez én egy SanDisk Extreme Pro 32 GB UHS-II 280 MB/mp jelölésűt használtam.
Amint az a fotón is látszik, a memóriakártyákat végre „rendes” irányban kell betolni a foglalatba, nem „fejjel (írással) lefelé”, mint korábban.
Jut eszembe: az elektronikus kereső gumi szemkagylója olyan bombabiztosan ül az EVF műanyag keretén, hogy elveszíteni biztos nem fogjuk! Még készakarva is elég nehézkes leimádkozni a helyéről.
A váz tetején is a megszokott kép fogadja a nézelődőt. Újdonság, hogy a bekapcsolót immár le lehet tiltani a menüben, és a készülék be/kikapcsolását át lehet helyezni a váz hátoldalán található funkcióváltó kapcsolóra. A markolat oldalán lévő, a nyakpánt felfogatására szánt fémhurok is végre elkerült a kezet zavaró helyről a váz tetejére – így viszont néha a hátsó tárcsának van útban..
Az Olympus OM-D E-M1 Mark II-nek sincs beépített, felugró kisvakuja, így a gyártó egy kis külső egységet mellékel a vázhoz. Ennek feje dönthető és elforgatható – teljesen elfogadható megoldás.
Az E-M1 Mark II a látszat ellenére nem egy óriási nagy váz. Az elődmodell épp nem állt rendelkezésre, így saját E-M5 Mark II-mel hasonlítottam össze. Íme, a többi kép:
Bár a gép teszteléséhez szinte kizárólag az M.Zuiko ED 12-100 mm F4 IS PRO objektívet használtam, az Olympus itthoni képviseletétől megkaptam a vázhoz az M.Zuiko ED 25 mm F1.2 PRO, az M.Zuiko ED 7-14 mm F2.8 PRO, és az M.Zuiko ED 12-40 mm F2.8 PRO lencserendszereket is. Sőt, a gyártó új, csúcskategóriás rendszervakuja, az FL-900R is benne volt a csomagban:
Az FL-900R hatalmas a vázhoz képest, és felborítja a jó egyensúlyérzetet, ha nem épp egy 40-150 mm F2.8, vagy egy 300 mm F4 PRO objektív van felcsavarva az E-M1 Mark II-re. Ez a cikk az OM-D E-M1 Mark II-ről szól, így az új objektíveket és a vakut nem teszteltem külön, ezekről – remélem – majd a későbbiekben lesz külön cikk.
