Bizonyára te is átélted már azt a helyzetet, amikor úgy érezted, kiégtél, nincs tovább, egyszerűen kimerültél és kifogytál az új ötletekből. Szó szerint bénító hatása van annak, amikor fotósként kifutunk a kreativitásunkból, amikor bármivel próbálkozunk, egyszerűen semmi új nem jut eszünkbe. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy kényszeresen nem akarunk kiesni a hobbinkból, naprakészen kell tartanunk portfóliónkat, és folyamatosan képeket kell készítenünk, hogy új ügyfeleket szerezzünk. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy elkerüljük, illetve megelőzzük ezt a patthelyzetet? Íme, pár ötlet:
Amikor elrepül a kreativitás..
- Az első és legevidensebb lépés a kreativitásunk újraélesztése érdekében a pihenés, azaz a szünet-tartás. Még Isten is megpihent a hetedik napon – kinek hisszük magunkat, hogy szünet nélkül próbálkozzunk? Sportolj, menj el kirándulni, olvass – a lényeg, hogy valami teljesen mással kösd le magad egy időre.
- Egy másik lehetőség pont az ellenkezője a szünet-tartásnak: használd ki a benned tomboló érzelmeket, energiákat, hogy valami olyasmit alkoss, amit korábban sosem. A művészet, a kreativitás sokat meríthet érzelmeinkből, adott élethelyzetünkből – kár lenne veszni hagyni ezt a lehetőséget!
- Érdekes jelenség, de a „túl sok” is paralizáló hatással lehet. Éppen ezért fontos, hogy redukáljuk a lehetőségeinket a lényegre: a túl sok döntési lehetőség végül a döntésképtelenséghez vezethet. Amikor az embert körbeveszik a témák, érezheti úgy, hogy nincs mit fotóznia, nincs miből merítenie. Akár barátainkat is megkérhetjük, hogy válasszanak ők nekünk egy irányt, amit aztán kidolgozunk, körbejárunk.
- Kicsit még az előző ponthoz tartozik: ha túl terjedelmes a fotós szetted, az is korlátozó hatással lehet rád. Pakold ki a táskád, hagyj bent egy vázat és egy (lehetőleg fix gyújtótávolságú) objektívet. Tűzd ki célul, hogy egy ideig (pl. egy hétig) csak ezzel a párossal dolgozol. Ugyanez vonatkozik a kellékekre: tégy félre mindent, majd válogass össze egy-két darabot, amikkel aztán egy teljes fotósorozatot készítesz.
- Érdemes lehet fogasra akasztani egy időre a „furcsa” ötletek szűrését: gyakran merülnek fel ötleteléskor furcsa, bolondos, abszurd ideák. Mi lenne, ha egy ideig pont ezeket követnéd? Hátha valami rendbontó, friss, meglepő eredmény születik belőlük. Néha pont ezekből az eredetileg elvetésre ítélt elképzelésekből születnek a legjobb felvételek!
- Dolgozz együtt másokkal! A magányos farkas sem mindig magányos; olykor-olykor összeáll egy falkával, hogy közösen vadásszanak le egy nagyvadat. Nincs ez másképp a kreatív munkát végzők közt sem. Van, amikor érdemes összeállni egy sorstárssal, hogy valami merően újat hozhassunk létre!
- Néha egy probléma megoldása is kirángathat a mélyrepülésből: ha egy fotózás során olyan problémába botlasz, ami elsőre költségesnek, vagy technikailag „megoldhatatlannak” látszik, akkor összpontosíts arra az egy problémára. Mi lenne, ha egy kis képszerkesztéssel, új háttérrel, szűrővel stb. mégis meg tudnád oldani a feladatot? Néha nem látjuk az erdőt a fától..
- Kezdd el a munkát! Néha napokig egyhelyben totyogunk, s nem tudjuk, mihez kezdjünk, holott egyszerűen csak el kéne kezdeni a munkát! Bizony, nálam is megesik (nem is olyan ritkán), hogy egyszerűen nem haladok a munkával, holott csak be kellene tartanom az évtizedekkel ezelőtt összeállított tematikát; lépésről lépésre haladjunk a feladat megoldása során – ehhez nyilvánvalóan hatalmas segítséget nyújthat egy terv, egy „menetrend”.
- Nem minden a munka! Néha fényképezz olyasmit is, amiben örömöd leled. Ha képes vagy pár napra kilépni a mókuskerékből, új lendületet nyerhetsz a munkához is! Általában évente megesik velem is, hogy „megundorodom” a fotózástól, aztán pár napra félreteszem a gépet, majd elkezdek olyasmit fotózni, aminek semmi köze a melóhoz, s így szép lassan vissza tudok térni a kerékvágásba. (Készült a petapixel.com cikkének ötlete alapján)
