III. Működés
A Nikon D5500 egyik, ha nem A legnagyobb újítása az elődhöz képest az érintőképernyő, amely szinte tükör nélküli rendszerkompaktos használatot tesz lehetővé élőképes módban. Így például érintéssel helyezhetjük át az AF mezőt (összesen 39 mező, ahol 9 kereszt típusú – gyakorlatilag a D7000-ből átörökített Multi-CAM 4800DX AF rendszert találhatjuk meg itt is), barangolhatunk a főmenüben, kiválaszthatjuk és módosíthatjuk a paramétereket a gyorsmenüben, de lejátszáskor is élvezhetjük az „okostelefonos”, „simogatós” használatot: a képeket ujjal lapozhatjuk, kinagyíthatjuk stb.
Érdekes, hogy van beépített WiFi, de kimaradt a GPS modul – ha szükségünk lenne egy adott kép elkészültének helyére, akkor azt az opcionálisan megvásárolható GP-1A külső GPS modul használatával adhatjuk hozzá a fotó EXIF adataihoz.
Nem maradhattak ki a régi, megszokott és megszeretett segédfunkciók, mint például az aktív D-Lighting, amely az összesen öt fokozatával lehetővé teszi az erősen kontrasztos téma bebukott és kiégett részeinek helyreállítását. A „Vignettálással” az objektívek peremsötétedését lehet kioltani, de lehet, hogy az utómunka során, a kedvenc képfeldolgozó szoftverünkkel hatékonyabban dolgozhatunk: itt ugyanis csak három (alacsony, normál és magas) fokozat érhető el.
Egyik kedvencünk az időzített felvételi mód, ahol legfeljebb 9999 képet készíttethetünk a fényképezőgéppel, azonban mozgóképpé ezt már a fotósnak kell összevonnia egy külső program bevonásával.
Természetesen van rá módunk, hogy beírjuk saját adatainkat is a menüben, így a fotókhoz nevünk, megjegyzésünk vagy „kopirájt” információink fűződnek (EXIF adattáblába).
A Nikon D5500 kínál gépen belüli RAW (NEF) feldolgozást, ahol az alapvető beállításokat, mint például a tömörítés mértéke, a képméret, a fehéregyensúly, az expozíciókorrekció, a képstílus és hasonlók állíthatóak be igény szerint. A szolgáltatás – noha adott esetben igen hasznos – eléggé alapszintű, nyilván sokkal több lehetősége van a fotósnak, ha egy számítógépes szoftverrel hívja elő képeit.
Említettem a képstílusokat. Itt igazából annyi újítás történt, hogy bekerült a „Flat” (avagy „Egyenletes”), és a „Clarity” („Tisztaság”) a repertoárba; utóbbit +/-5 fokozatban lehet ráhúzni a képanyagra (lehetőségünk van finomhangolásra is, amit +/-0,25 lépésközzel hajthatunk végre). Ezeket a stílusokat nem csak álló-, hanem mozgóképeinkre is ráhúzhatjuk, ahol a „Flat” lehet majd nagy kedvence az operatőröknek. Persze, nem csak a stílusokkal, hanem a képi hatásokkal (játékkamera, miniatűr, monokróm és társaik) is egyedivé varázsolhatjuk munkáinkat – ezek a csecsebecsék – szerintem – igazán csak azokat szólítják meg, akik eleve JPEG-ben fotóznak és nem szeretik az utómunkát, vagy nem értenek ahhoz.
A már említett Multi-CAM 4800DX AF rendszernél választhatunk 39 helyett 11 mezős módot is, de különféle területmódokat is aktiválhatunk (9, 21, és 39 mezős dinamikus AF). Az automatikus élességállítás dolgát megkönnyíti a beépített AF segédfény, amely igény szerint ki is kapcsolható. Ennek hatósugara 50-300 centiméter.
A kezelőfelület egyes gombjainak funkcióját is mi adhatjuk meg, azonban a lista viszonylag rövid. Alábbi animációban látható, mire van lehetőségünk:
A WiFi-ről már esett szó, azonban arról még nem, hogy mit is lehet vele kezdeni. Nos, egyrészt fájlokat másolhatunk D5500 és céleszköz között, másrészt a Nikon ingyenes Wireless Utility alkalmazásával (iOS-re és Androidra egyaránt elérhető) távvezérelhetővé válik a masina. Sajnos, nem kapunk teljes értékű paraméterezhetőséget vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, de azért az AF mező pozícióját megváltoztathatjuk és a kioldót elműködtethetjük.
Amint látható, a Nikon D5500 egy kellemes, kerek alap szolgáltatáscsomagot kínál a kezdő-haladó fotósnak, amivel már el lehet indulni egy jó irányba, de aki többet akar, annak valószínűleg egy-két kategóriával fentebb kell gépet keresnie. A Nikon D5500-nak a Canon nem is olyan rég bejelentett EOS 750D és EOS 760D fényképezőgépei lesznek az ellenfelei; majd elválik, ki hogyan jön ki a versenyből.
