IV. Képminőség
Egyelőre a képminőség megítélése során csupán a Nikon D5500 JPEG fájljaira hagyatkozhattam, mivel a cikk írásakor még nem volt megfelelő RAW konvertáló szoftver hozzá. Persze, lehet kicsit csalni (ahogyan én is tettem): ha a NEF fájlokban átírjuk a gép nevét D5300-ra, akkor máris behívhatóak a nyersfájlok az Adobe Camera RAW 8.7.1-be is, de hivatalosan nem lehet az így kapott konverziókra alapozni. Mivel azonban a két gépben (tehát D5300 és D5500) szinte ugyanaz a szenzor van, ezért a látottak alapján már nagyjából lehet tudni, hogy mire számíthatunk, ha végre megjelenik a hivatalos átalakító modul is a Photoshophoz. A D5500-at a hozzá kapott AF-S DX Nikkor 18-140 mm F3.5-5.6G ED VR utazózoommal és az AF-S Nikkor 50 mm F1.4G-vel teszteltem. Első körben a szokásos zajos képeket lőttem meg, ahol stabil háromlábat, manuális élességállítást, kinagyított élőképet és időzítőt használtam. A vázra ekkor a zoomobjektív volt felcsavarva. Amint fentebb is említettem, kizárólag a JPEG fotók minősége mérvadó, mivel a D5500 NEF fájljait átírtam! Íme:
A bal oldali oszlopban a váz képalkotó algoritmusa által létrehozott JPEG, a jobb oldaliban pedig a NEF-ekből átalakított JPEG látható. A teszt előtt a fényképezőgépben az összes lehetséges zajszűrést kikapcsoltam. Ezen képek alapján elmondható, hogy a D5500 ISO 1600 fölött kezdi kissé összemosni a finom részleteket, de igazán zavaró csak ISO 6400-tól fölfelé lesz a jelenség, és ISO 12800-nál a színzaj is el kezd felerősödni, hogy végül az ISO 25600-ból végszükség esetén használható értéket varázsoljon. A RAW konverziókat nem kommentálom a többször említett okok miatt. Lássuk a képmintákat, ahol a való világból kiragadott témákon kellett a D5500-nak bizonyítania (az expozíciós értékek az eredeti fájlok EXIF adataiban találhatóak):
Nos, mint látható, a D5500-nak tipikusan „Nikonos” színvilága van; a színek kissé sárgás-zöldesbe mennek át, ha bőrszín is található a témán, ami nem túl nagy baj, ha nyersfájlokkal dolgozunk – és miért is ne tennénk, ha már egy 24 MP-es, AA szűrőtől mentes dSLR vázzal fotózunk? Bűn nem kihasználni a rendszerben rejlő potenciált, hiszen nem csak a zaj szintje, jellege, hanem a színek, a „granuláció”, és a dinamika is jobban kihasználható, ha mi magunk hívjuk képeinket. Persze, az alkalmi kattogáshoz untig elég a D5500 saját JPEG motorja is, de az igazán igényes munkákhoz, vagy a számunkra fontos, kedves alkalmakhoz egyértelműen a NEF illik jobban. Én nem csalódtam, még az utazózoommal is kellően részletgazdag fotók születtek, de az APS-C méretű, 24 MP-es lapka már elvárja a jó üvegeket!
