Videofelvétel
Nos, nincs kétség afelől, hogy a DC-GH5 tervezésekor a Panasonic szakembereinek szeme előtt elsődleges célként a több milliós videokamerák leelőzése lebegett. A GH5 ugyanis még az időközben a filmrendezők, operatőrök körében élő legendává vált GH4-hez képest is akkora többlettudást kapott – már ami a mozgóképeket illeti -, amekkorát egy átlagfotós valószínűleg soha nem fog kimeríteni. Bár szerintem a 6K formátum 18 MP-es felbontása is beépíthető lett volna, a mérnökök inkább a GH4-ben debütáló 4K-s tudást hegyezték ki – többek között.
A Panasonic DC-GH5 AVCHD, MP4, MP4 (LPCM), valamint MOV formátumokban való filmkészítésre képes. Ha nem kifejezetten videó lemezt szeretnénk készíteni, akkor az AVCHD-t (Advanced Video Coding High Definition) nyugodtan elfelejthetjük, mert annak a formátumnak a legnagyobb felbontása csupán 1920 x 1080 pixel, a maximális adatfolyam pedig 18/28 Mbps – egy ilyen „silány” minőségre biztos nem a GH5-öt kellene befogni. Ha utólagosan szeretnénk majd szerkeszteni a felvett mozgóképet, akkor ajánlott a képkockánként tömörített MP4/MOV formátumok használata. De egyelőre ne szaladjunk ennyire előre, nézzük, fizikailag mivel támogatja a GH5 a videózást:
A GH5-ön találunk mikrofon bemenetet (3,5 mm sztereó), fejhallgató kimenetet (3,5 mm sztereó) és teljes méretű HDMI kimenetet Ha viszont profi mikrofont szeretnénk használni a felvételekhez, akkor érdemes beruházni a DMW-XLR1 mikrofonadapterre, ami a GH5 vakusarujába csúsztatható. Az adapter az áramot a fényképezőgéptől kapja, de ami érdekesebb, hogy a jeltovábbítás a GH5 felé is a vakusarun keresztül történik, tehát semmiféle összekötő kábelre, külön akkura nem lesz szükségünk, ha ezt az eszközt szeretnénk használni.
A DMW-XLR1 mikrofonadapteren két 3-pólusú, szimmetrikus XLR bement található, melyeket akár a beépített 48 Voltos fantomtáppal is megtámogathatunk, így a dinamikusmikrofonok mellett kondenzátormikrofonokkal is használható az eszköz. A hangot egyébként valós időben is monitorozhatjuk a GH5-re csatlakoztatott fejhallgatón keresztül (vagy: késleltetett módban a felvett hangot is lehet ellenőrizni):
Természetesen a füles jelét is igényeink szerint átállíthatjuk: a némától (0) egészen a 15-ös szintig „feltekerhetjük a kakaót”.
A mikrofon szintjét dB-ben állíthatjuk be -12 és +6 közötti értékekre; a szélzaj csökkentésére is van mód, azonban itt csak erős és standard szűrés közül választhatunk.
A teljes méretű HDMI aljzat előnye, hogy nincs szükségünk átalakítókra, ha külső eszközökkel (mint például külső monitorral, külső felvevővel) szeretnénk összekötni a GH5-öt. A HDMI kimenet jelét tág keretek közt lehet paraméterezni: egyrészt beállíthatjuk, hogy a megjelenített információkat is kiküldje-e a fényképezőgép (külső monitornál ez egy fontos tényező), másrészt a kimeneti jel felbontását az épp zajló videofelvétel felbontásától függetlenül is méretezhetjük. Ha például a külső egységünk csak a Full HD felbontást támogatja, akkor HDMI-n keresztül küldjük neki a megfelelően lekonvertált jelet, míg mondjuk a mozgóképrögzítés épp 4K-ban zajlik. A leméretezés lehet automatikus, 4K/25p, 1080p, vagy 1080i.
Persze, a HDMI kimenet a jel „felkonvertálásában” is fontos szerepet játszik, ugyanis a GH5 saját memóriakártyájára csak legfeljebb 4K felbontású, 10-bit 4:2:2 színtömörítésű és 25 kép/mp frekvenciájú videót képes rögzíteni (egyelőre), de kifelé, külső felvevőre ugyanez a jel mehet akár 50/60 kép/mp-cel is (eközben az SD kártyára való rögzítés fel van függesztve).
A timecode, azaz időkód kezelése is változatosabb lett a GH4-hez képest:
A fényerő szintjét a videó bitmélységétől függően 0-255, illetve 0-1023 közti értékekre lehet beállítani. Persze, azért nem kapunk teljesen szabad kezet az alsó és a felső érték meghatározásában, így például 0-255, 16-235, vagy 16-255 lehet a szűkebb színterű videó fényerő tartománya (10-bites módban 0‒1023, 64‒940, vagy 64‒1023 tartományokat lehet kiválasztani).
A különféle profilok közt megtalálható a Cinelike D és a Cinelike V, de újdonságként megjelent a Like 709-es profil is. Akinek szüksége van a V-LogL-re, annak viszont a GH5 megvásárlása után ismét a zsebébe kell nyúlnia: külön 99 euróért lehet megvenni az aktiváló kódot ehhez a Log profilhoz. Kivétel persze, ha az épp futó akció keretein belül előrendeljük a GH5-öt.
A zebra és az élkiemelés segédletek mellett megjelentek a menüben a Waveform és a Vectorscope funkciók, melyek közreműködésével ellenőrizhetjük a felvétel világosságát illetve színvilágát.
A lassított felvétel sem maradt újítások nélkül: Full HD-s képméret mellett akár 180 kép/mp-es sebességet is választhatunk, amit aztán a készülék 24 kép/mp-es frekvencián játszik le.
A DC-GH5 egyik remek újítása a „Fókuszátmenet” funkció, ami tulajdonképpen kiváltja a focus-puller (fókuszhúzó) kiegészítőket. Összesen három fókuszpontot állíthatunk be előre, majd megmondhatjuk a fényképezőgépnek, hogy ezek között milyen sebességgel és hogyan váltson. Alábbi videóból minden kiderül:
Videofelvétel közben az érzékenységi tartományt egy FÉ-vel levágta a gyártó, azaz ISO 12800-ig lehet csak emelni a jelerősítést. Kíváncsi voltam a képminőségre, ezért 4K felbontásban, 8-bit 4:2:0 színtömörítéssel, 100 Mbps-os adatfolyammal készítettem tesztfelvételeket, melyekből egy-egy képkockát kimentve hajtottam végre az összehasonlítást. Csakúgy, mint az állóképek esetében, úgy itt is a „Standard” profilt használtam -5-re vett zajszűréssel, íme:
Kattints!
A fentiek alapján állítom, hogy akár ISO 3200-ig is nyugodtan használható a GH5 mozgóképe. Érdekes módon ISO 6400-ra váltva jóval erősebb lett a zajosodás, mint vártam volna – úgy tűnik, mintha 1 FÉ-nél nagyobb lépés történt volna.
Záróakkordként még mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az idei év második felére a Panasonic egy különleges vezérlőszoftvert tartogat a GH5 tulajok részére, amelyben többek között a 4K ALL-I 400 Mbps-os (!) 10-bit 4:2:2, és a 4K HDR módokat is megtalálhatjuk majd.
