2011 óta tart a jogi hercehurca David Slater és egy Naruto névre hallgató majom között, akinek önarcképe az elmúlt évek alatt bejárta a világhálót, és ennek köszönhetően világhírre és a PETA állatvédelmi szervezet védelmére tett szert.
2011-ben, egy indonéziai utazás során David Slater természetfotóstól az egyik Makákó majom elvette a fényképezőgépet, hogy százával készítsen magáról fotókat. Az egyik rendkívül jól sikerült önarckép azóta már bejárta az egész internetet, sőt, bekerült a Wikimedia Commons köztulajdonú, szabad-felhasználású képtárába. Ez azonban nem volt ínyére Mr. Slaternek, s kérte a Wikimediát, hogy vegyék ki a fotót a képtárból, tiszteljék a szerzői jogait. A Wikimedia azonban nem teljesítette a fotós kérését, ők – illetve a jogászaik – ugyanis másképp látják a helyzetet.
Mivel a fotót nem maga Slater készítette, hanem a majom, ezért a Wikimedia úgy véli, a szerzői jogok nem a természetfotóst illetik. Az illetékes területi jogok szerint, ha egy fényképet nem maga a fotós készít, úgy nem tarthat igényt annak szerzői jogaira: „ha egy műtárgy [fénykép] keletkezését emberi közbenjárás nélkül a természeti erőknek köszönheti, akkor annak szerzői joga nem ruházható rá senkire” (szabad fordítás). Szóval, egyelőre tart a vita, a kimenetele precedensértékű lehet majd.
Egy pár furcsa törvény miatt csomó pénztől esett el eddig David Slater természetfotós, akinek valószínűleg leghíresebb, legismertebb képe egy Makákó önarcképe, ami azóta is „szabadon” kering a neten – nagyrészt a Wikimedia szerzői jogok értelmezésének hála. Egy interjú során Slater elmesélte a fénykép keletkezésének hátterét, és azt, hogy miért ragaszkodik foggal-körömmel az igazához.
„Részben beállított helyzet volt egy csipetnyi szerencsével – a majmok követtek a háromnapos expedíció során, s végül annyira megszoktak, hogy testközelbe kerültek, kíváncsiskodtak – lenyűgöző élmény volt. De még mindig szükségem volt arra a bizonyos fotóra, arra a teljes arcos képre – egyrészt a magam örömére, másrészt az ügynöknek, aki aztán a fajfenntartás érdekében kampányolhat. De ez egészen addig nem valósult meg, amíg maguk [a majmok] nem készíthették el maguk a fotót. Ehhez a fényképezőgépet felállítottam egy állványra, csatlakoztattam rá a vezetékes távkioldót, elsétáltam pár méterre, megvártam, míg odaléptek a gép elé és elkezdtek játszani az önkioldóval, és bingó! Meg volt a kívánt fotó.” – mondta a fotós.
„Ők [a Wikimedia] azonban úgy gondolják, hogy ez a fénykép szabad felhasználású, hiszen egy majom készítette azt. Nem veszik figyelembe a fáradtságos háttérmunkát, a tudást, a technikai tudást, az elképzelést, ami a fotó elkészülte mögött van. Egyszerűen azt hiszik, hogy az amerikai szerzői jogokra vonatkozó törvények alapján megengedhetik ezt [a szabad felhasználást] maguknak. […] Kárt okoznak ezzel nekem, de nagy bajban lesznek, ha egy bíró az én javamra hoz határozatot.[…] Remélhetőleg megváltozik majd a szerzői jog ezután.[…]”.
A PETA pert indított a majom érdekit képviselve
[…] a PETA nevű állatvédő szervezet is pert indított az ügyben, ahol a Makákó jogait próbálják védeni! A Naruto névre hallgató, hat éves indonéziai Makákó persze mindeközben mit sem sejt az általa kirobbantott, időközben eszkalálódott helyzetről, és valószínűleg békésen majszolja napi banánadagját.[…]
A PETA ügyvédje azzal érvel, hogy nincs kőbe vésve az Amerikai Szerzői Jogi Iroda (US Copyright Office) döntése, hogy állatoknak nem jár szerzői jog, az csupán „egy vélemény”, ezért megpróbálják elérni, hogy kifizessék a majmot, Narutot. „A törvény minden eredeti műalkotás szerzőjének szerzői jogot biztosít faji hozzátartozástól függetlenül. A szerzői jogról szóló törvény egyértelműen fogalmaz: nem a fényképezőgép tulajdonosáé, hanem a fénykép készítőjéé a jog.” – fogalmazott Jeffrey Kerr, a PETA ügyvédje.
Közben a természetfotósnak már sikerült elérnie, hogy Angliában őt illessék az ominózus fotó szerzői jogai: „Én voltam az intellektus a képek mögött, én állítottam fel a felszerelést – a majom csak megnyomta a kioldót az általam közben kézzel tartott, háromlábra helyezett fényképezőgépen.” – mondta Slater. Ha a PETA esetleg megnyerné ezt a jogi vitát, akkor az az állatok jogait immár a szerzői jogokra is kiterjesztené. Nonszensz egy túlliberalizált világban? Mindenki döntse el maga.
Az ügy aktuális állása (forrás: petapixel.com)
No, az ügy közben San Franciscóban is a bíróság elé került, ahol William Orrick szövetségi bíró foglalkozott vele. Az eset áttanulmányozása után a bíró Slater oldalára állt, és a CBS SF-nek egy interjúban elmondta, hogy ejteni fogja az ügyet, mivel egy majomnak nem lehetnek szerzői jogai, hiszen azok alapvetően csak embereket illetnek meg, a szövetségi szerzői jog nem engedi, hogy állatok szerzői jogokat birtokoljanak. A PETA 2015-ben úgy érvelt a bíróság előtt, hogy „Naruto szánt szándékkal nyomta meg a kioldót több alkalommal, felismerte az ’ok és okozati’ tényezőt a kioldó megnyomása, a zárszerkezet hangja, és az objektív frontlencséjében látott tükörképének változása között”.
Az eset 2011 óta elég bizarr módon alakult, ahogy mindkét fél az igazát, s a majom nemét és identitását bizonygatta a bíróságon, hiszen még az sem volt teljesen biztos, hogy egyáltalán a Naruto névre hallgató Makákó majom volt az ominózus képen. Bár Orrick bíró azt tervezi, hogy lezárja az ügyet (Slater javára), megengedte a PETA jogászainak, hogy azok azt egy módosított perben folytassák – és fogják is. (Folyt. köv.?)
