Az átlagember, de néha még a kezdő fotós sem érti minden esetben, hogy mi a különbség egy hozzá nem értő és egy professzionális fényképész között, hisz mindkettő „csak kattogtatja a gépét”. Nos, valóban van a kettőben közös, hisz mindkét esetben kiold a zár, és hallatszik a jellegzetes „kattanás” – feltételezve, persze, hogy mindkét esetben egy tükörreflexes fényképezőgép zárrendszere működött el 🙂 A digitális korszak robbanásszerű fejlődésében szinte már mindenkinek van valamiféle képalkotó eszköze: legyen szó okostelefonról, vagy a legprofibb dSLR rendszerről, a képkészítés sokkal gyorsabb, könnyebb lett, mint korábban, amikor még 24 vagy 36 képkocka után „tárat” kellett cserélni a gépben, és az exponálások közt még nem láttuk, hogyan is sikerült az egyik vagy a másik felvétel.
Hiába azonban az egyszerűség, a gyorsaság, ha nincs meg a megfelelő látásmód, ha hiányzik valakiből a tehetség, a jelenetek felismerése, akkor a legdrágább fotómasinával sem fogunk „jó” képet készíteni. A kompozíció, a téma kiemelése, a szép, az érdekes felismerése, az esztétika alapvető szabályai tanulással is fejleszthető tényezők, de gyakran nagyon hosszú és rögös út vezet az egyszerű kattintástól a tudatosan megalkotott mesterműig. A modern kor fotósainak azonban nem minden esetben elég meglátni a szépet, gyakran az utómunka során ölt csak igazán alakot a csiszolatlan gyémánt. Mint egy darab fa, vagy kő, ami a szobrász keze alatt válik műalkotássá. A reddit.com közösségi oldalon a „2manyToys” felhasználónevet viselő ember összeszedett egy pár példát arra, hogy milyen az „előtte” és az „utána”, azaz mit lát egy kezdő és egy profi fotós egy adott helyszínen, környezetben. (Forrás: digitalrev.com)
