Tíz jó tanács lassított felvételek készítéséhez

A DSLRguide szerzője, Simon Cade, akinek több mint félmillió követője van YouTube csatornáján, elég hiteles forrás ahhoz, hogy megfogadjuk alábbi tíz jó tanácsát, amit elsősorban azoknak állított össze, akik belekóstolnának a lassított felvételek érdekes világába. Senkinek sem kell eladnia fél veséjét ahhoz, hogy kipróbálja magát a „dolgok lelassításában”: elég akár egy kezdő dSLR, vagy egy DJI Phantom 4 drónkamera, ami képes a 120 kp/mp-re. Lássuk, mit ajánl a szakértő!

1. Ismerd a témát
A lassított felvétel a mozgásról szól, és bizony vannak olyan témák, amik egyszerűen nem elég érdekesek ahhoz, hogy lassítva is foglalkozzunk velük. Más szavakkal: attól, hogy valami mozog, még nem biztos, hogy jól fog mutatni lelassítva. Például egy távoli csónak, ami lassan elhalad előttünk a csatorna vízén, nem lesz érdekes lelassítva sem. Ellenben ha valakinek az arcára vizet spriccelünk, és azt közvetlen közelről kapjuk lencsevégre, akár még érdekes is lehet.

2. Válassz képváltási frekvenciát
A legtöbb mozifilm 24 kép/mp-es képváltási frekvenciával készül, azaz másodpercenként 24 képkocka tömörül egyetlen másodpercnyi filmre. Gyakorlatilag az összes dSLR váz képes erre a frekvenciára. Ha azonban körbenézünk a menüben, láthatjuk, hogy gépünk akár 50/60, esetleg 120 kép/mp-re is képes. Ha ezeket a frekvenciákat 24 kép/mp-es sebességgel játsszuk le, akkor a felvett anyag „megnyúlik”, lassabb lesz a mozgás. Megjegyzés: vannak kamerák, amik képesek nagyobb, gyorsabb képváltási frekvenciára, ám ez általában a felbontás (képméret) rovására megy.

3. Fontos a megfelelő megvilágítás
Ha gyorsabb képváltást választunk, akkor a kamerának rövidebb záridőre lesz szüksége ahhoz, hogy kompenzáljon, és ezért a szenzorra nem jut annyi fény, mint „normál” képváltási sebesség esetében. Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy a zársebesség reciprok értékének feleannyinak kell lennie, mint amekkora képváltási sebességet használunk. Tehát 24 kép/mp-nél elég az 1/50 mp-es záridő, míg 120 kép/mp-hez már 1/250 mp-es záridőt illik választani. Figyelem: egyes fényforrások, mint például a neoncsöves megvilágítás villódzást okozhat magasabb képváltási frekvenciákon.

4. Lassított felvétel növeli a drámaiságot
A lassított felvételt arra használják, hogy megállítsák, vagy lelassítsák az időt, ami növeli a jelent drámaiságát, intenzitását (pl. fiú összetalálkozik lánnyal, szerelem első látásra stb.).

5. A lassított felvétel az akció kiemelésére
Manapság egyre elterjedtebb szokás, hogy a mozifilmekben a lassított felvételt az akciójelenetek fokozására használják. A legtöbb kaszkadőrjelent 24 kép/mp-en (valós időben) csak egy elmosódott valami lenne, amit fel sem fogna a néző a moziban ülve. Gondoljunk csak például „A Mátrixra”, ahol Neo elhajolgat a lövedékek elől: a lassított felvétel növeli a jelenet súlyát, növeli a „azt a mindenit!” faktort.

6. Halál
A filmekben egy szereplő halála gyakran nem kap semmiféle figyelmet: a halál megtörténik és a jelenet átvált egy másikba. Azonban egyes esetekben, például egy vagy a főszereplő halála, illetve annak közelgése lassított felvételben kerül a néző elé, ami a helyzet súlyosságát húzza alá. Gyakran elhangzanak az utolsó szavak, vagy láthatjuk, ahogy a szereplő az életéért küzd. Ez nem egy szabály, és nem is kell mindenáron követni ezt az irányt, de ha visszagondolsz kedvenc filmjeid hasonló jeleneteire, akkor felderenghet, hogy bizony azokat is lassítva vették fel.

7. Alternatív valóság
A lassított felvételt arra is lehet használni, hogy elválasszuk egymástól a valóságot és az álomvilágot. Erre az egyik legjobb példa az „Inception” (Eredet – 2010) című film, ahol ezzel a technikával átvezetik a nézőt az ébrenlét és az álomvilág között. Rendezőként felhasználhatjuk a lassított felvételt arra is, hogy azt az érzetet keltsük a nézőben, mintha alanyunk kiszakadna a valóságból.

8. Félelem
Remek példa arra, hogy a lassított felvételt a félelem kiemelésére használjuk a „Terminátor 2” című filmben látható jelenet, ahol a T2 kilép abból a liftből, amit pillanatokkal korábban Sarah Connor annyira kétségbeesetten próbált meg még elérni. A film akkor lassít le, amikor Sarah meglátja a terminátort kilépni a liftfülkéből, és belehasít, hogy itt a vég (pedig nem..). Bár a női szereplő arckifejezése és játéka remekül közvetíti a zsigeri félelem érzetét, ezt a rendezőnek még sikerült hangsúlyosabbá tennie azzal, hogy galád módon le is lassította a jelenetet.

9. És mi van a hangokkal?
A lassított felvételek zömében hangot is lehet hallani, ami lehet a jelent hangja, vagy aláfestésként más hangsáv. Cade azt ajánlja, hogy külső mikrofont és külső hangrögzítő eszközt használjunk, így a felvett hangot szerkesztéskor hozzálassíthatjuk a képanyaghoz. Ez a folyamat érdekes effekteket szülhet, kísérletezzünk vele!

10. Óvatosan!
A legtöbb modern fényképezőgép és kamera képes arra, hogy különböző mértékben, de képes legyen lassított felvételek készítésére. A nézők mára megszerették ezt a technikát, de ez nem jelenti azt, hogy mindig, minden esetben alkalmaznunk is kellene. Gondoljunk rá úgy, mint a borsra: a bors sokféle ételhez remekül illik, de ha túl sokat, túl gyakran szórunk ki belőle, akkor az csak elrontja az étel ízét.

Alábbi filmet érdemes megtekinteni kiegészítésként a szöveghez, amit az fstoppers.com szerzője foglalt össze számunkra.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...