Canon EOS 7D Mark II – időszerű evolúció, vagy revolúció?

Működés I.

A Canon EOS 7D Mark II rengeteg olyan újítást tartalmaz, amivel kiemelkedik a „sima, APS-C szenzoros” tükörreflexes fényképezőgépek halmazából. Míg más neves gyártók szinte egyhelyben totyognak, s nem tudják eldönteni, akarnak-e még egyáltalán komolyan foglalkozni ezzel a „kisszenzoros” kategóriával, addig a Canon szépen letarolta a piacot ezzel a dSLR vázzal. Gyakorlatilag nincs méltó ellenfele a 7D Mark II-nek, amit elsősorban az „igényes amatőröknek” szán a gyártó, noha képességeit szem előtt tartva simán beleférne a profi kategóriába is. 20 MP-es, integrált fázisérzékelőkkel rendelkező CMOS szenzor, 10 kép/mp sorozatfelvételi sebesség (hatalmas puffer: JPEG fájloknál nincs mennyiségi korlát, annyit lőhetünk, amennyi ráfér a memóriakártyára; 31 RAW fotó), 65 AF mezős fókuszrendszer (mind kereszttípusú, illetve a középső kettős kereszttípusú!), két DiG!C 6 jelfeldolgozó processzor, 252 zónás, 150 000 pixeles fénymérő rendszer, pentaprizmás, 100%-os képfedésű optikai kereső, kettős memóriakártya foglalat, időjárásálló felépítés, USB 3.0, fejhallgató kimenet, mikrofon bemenet, beépített GPS modul, cserélhető mattüveg, M-RAW, S-RAW – és ezek csak a fontosabb jellemzők, amiket minden profi szívesen látna saját fényképezőgépében is.

Talán az egyik legszimpatikusabb fejlesztés, amit a Canon már az EOS 70D-ben is bemutatott, a fázisérzékelőkkel megszórt CMOS képérzékelő, ami élőképes módban (és ennek megfelelve videózás közben is) a tükör nélküli rendszerkompaktokéhoz hasonlóan gyors automatikus élességállítást tesz lehetővé. Aki használta már saját dSLR vázát „Live view” módban, az bizonyára el-elszomorodott annak lassú, gyenge képességű fókuszteljesítményén. Nos, ennek a „lassúzásnak” az EOS 7D Mark II-nél nyomát se látni, az AF pontos és valóban nagyon gyors. S hogy mennyivel nagyobb ennek a fázisérzékelőkkel ellátott szenzornak a sebessége, azt alábbi összehasonlításban lehet megtapasztalni, ahol első körben egy EOS 6D élőképes AF sebességére „csodálkozhatunk rá”, majd utána – hidegzuhanyként – a 7D Mark II működését láthatjuk. Mindkét esetben ugyanaz az EF 24-70 mm F2.8L II USM objektív volt rácsavarva a gépekre. A gyújtótávolság az EOS 7D Mark II-n 35 mm volt, az EOS 6D-n kb. 55 mm lett beállítva, hogy hasonló látómezőt kapjunk. Íme:

És akkor még maradjunk egy kicsit a 7D Mark II AF rendszerénél, hiszen az akár egy külön cikket is megérne. Amint fentebb már le lett írva, a rendszer összesen 65 mezőből áll, melyek mindegyike kereszttípusú, így a függőleges és a merőleges részletekre egyaránt gyorsan és pontosan lehet fókuszálni. A középső mező pedig duplán kereszttípusú, így nem csak a horizontális és a vertikális, hanem az átlós részletekre is érzékenyen reagál a rendszer. Választhatunk AI Fókusz, One Shot, illetve AI Szervó módok közül; az AF mezők kiválasztását rábízhatjuk az elektronikára, de mi magunk is eldönthetjük, melyik pontot szeretnénk használni. Alábbiak szerint járhatunk el:

  • Automatikus kiválasztás: 65 pontos AF
  • Manuális kiválasztás: egypontos AF (65 csak kereszttípusú, 21 vagy 9 pontos választható)
  • Manuális kiválasztás: szpot AF
  • Manuális kiválasztás: AF-pontok bővítése 4 ponttal (fel, le, balra, jobbra)
  • Manuális kiválasztás: AF-pontok bővítése 8 segédponttal
  • Manuális kiválasztás: zóna AF
  • Manuális kiválasztás: nagy zóna AF
  • Az AF-pontok a függőleges és a vízszintes képrögzítéshez külön-külön is kiválaszthatók

Mivel az APS-C méretű szenzor egy jó adaggal kisebb, mint a teljes képmezős lapka, így a fókuszpontok jobban lefedik a képterületet, sokkal jobban, hatékonyabban lekövethető egy mozgó téma (sokan például ezért is szeretik jobban a profi kategóriás, APS-C lapkás fényképezőgépeket természetfotózásra, hiszen madárlesen könnyebb dolga van a fotósnak követni a gyorsan szálló szárnyasokat).

A Canon EOS 7D Mark II az EOS 1Dx-hez és az EOS 5D Mark III-hoz hasonlóan többféle AF sémával könnyíti meg a fotós dolgát. Az előre definiált sémák (hatféle) különféle fotós helyzethez kínálnak optimális megoldást, ám akinek nem felelne meg teljesen az egyik vagy a másik séma gyári paraméterezése, az kézzel is belenyúlhat a rendszer lelkébe, és többféle értéket módosíthat saját igényeinek megfelelően.

A rendszer követőfókusz módban (iTR, azaz intelligent Tracking and Recognition Auto Focus – intelligens követő és felismerő automatikus élességállítás) színekkel és arccal kapcsolatos adatok alapján ismeri fel és követi nyomon a téma kiválasztott részletét, még ha azok a keret körül mozognak is. Az AF érzékenységét testre szabhatjuk a sémákon belül, így a fókuszkövetést az expozíciós környezet és a téma alapján úgy állítja a rendszer, hogy a téma előtt csak pár pillanatra elmozgó tárgyak ne zavarják meg az élességállítást.

Mivel tükörreflexes fényképezőgéppel állunk szemben, ezért az AF rendszernek külön érzékelője van, azaz a TTL-CT-SIR CMOS egy különálló modulként lett beépítve a készülékbe. Ha tehát nem élőképes módban használjuk a fényképezőgépet, akkor ez a dedikált modul hajtja végre az élességállítást, így előfordulhat egyes objektívekkel, hogy a téma elé vagy mögé fókuszál a rendszer. Régebbi fényképezőgépeknél ilyenkor a szakszervizben kellett „összehangoltatni” a rendszert (a vázat és az érintett optikát kellett leadni rövidebb-hosszabb időre), ám manapság már ezt a hangolást saját magunk is elvégezhetjük, csupán egy tesztábrára és némi türelemre lesz szükségünk a procedúrához. Az EOS 7D Mark II menüjében kétféle módszert követhetünk: az egyikkel a finomhangolást az összes objektívre érvényesíthetjük, míg a másikkal objektívenként különböző beállítást használhatunk. Nem csak fix gyújtótávolságú lencserendszerek hangolására van módunk, hanem zoomobjektíveket is korrigálhatunk ezzel a segédfunkcióval. Ebben az esetben a gumiobjektív gyújtótávolságának két végpontjára adhatunk meg más-más értéket. Összesen 40 lépésben (-20/+20) korrigálható az AF, ha ettől többre lenne szükségünk, akkor nem marad más hátra, mint a szerviz felkeresése.


Kép forrása: Canon

A fénymérést az EOS 7D Mark II-nél egy 252 zónára osztott, 150 000 pixeles fénymérő modul végzi, ami nem csak a fény látható tartományát figyeli, hanem az infravöröset is, így – elvileg – a korábbiaknál jóval pontosabb expozíciót tesz lehetővé. „A következetes, pontos fénymérés érdekében az EOS 7D Mark II 150 000 pixeles érzékelővel 252 területre osztja fel a jelenetet. Minden területet elemez, és kiválasztja a megfelelő expozíciós beállításokat automatikusan vagy a fotós által ajánlott értékek szerint.” – olvasható a Canon termékoldalán. Sajnos, a fénymérést nem lehet a kiválasztott AF mezőhöz rendelni.

Hirdetések:
Weboldal készítés Komel Kft. Matéria Kft.

.

Ezek is érdekelhetnek...