Képminőség
Még a hivatalos bejelentés előtt pár napig vendégül láthattam az Olympus OM-D E-M1 Mark III fotómasinát, így elkészítettem vele gyorsan a szokásos zajos képeket, és kimentem vele kedvenc madárfotós helyemre. Sajnos, a RAW fájlokat a tegnap megjelent új ACR sem támogatja még, ezért csak a gépből kipottyant JPEG állományokat vizsgálhatjuk. A menüben kikapcsoltam az összes zajszűrést, semleges profilt választottam, és a lehető legjobb minőségű, legnagyobb felbontású JPEG beállításokat használtam. A próbához egy M.Zuiko 12-40 mm F2.8 és egy M.Zuiko 300 mm F4 IS objektívet kaptam.
Kattints!
Amint az látható, az E-M1 Mark III képfeldolgozó rendszere remek munkát végez. Még a finomabb részleteket tartalmazó témákhoz is használható akár az ISO 3200-as érzékenység is! Az egyszerűbb mintázatú témák még ISO 6400-nál sem esnek szét, s ha nagyon kell, még az ISO 12800-as értéket sem kell elvetni teljesen. A csúcsérték már nyilván kicsit sok kompromisszummal jár, de egy gyengébb minőségű felvétel is jobb a semminél.
A nagyfelbontású „High Res” fotók önmagukért beszélnek: egyszerűen döbbenetes látványt tud nyújtani egy állványról lőtt 80 MP-es kép! Persze, a nagyfelbontású mód nem csak a nagy képméret miatt jó, hanem leméretezve sokkal jobb minőségű, élesebb, zajtalanabb fotót kapunk. A 10 368 x 7776 pixelből azért már lehet dolgozni. Mivel azonban több fotókból összeállított, kompozit képekről van szó, nyilván elsősorban statikus témáknál lehet bevetni ezt a módot. Azonban a fejlett szenzormozgatásos képstabilizátornak és a korábbinál erősebb képfeldolgozó rendszernek köszönhetően már kézből is készíthetünk 50 MP-es képeket, igaz, ezek beállítástól, témától és elmozdulástól függően akár 30 mp-ig is készülnek. Ilyenkor a gép áll, nem lehet vele semmit kezdeni.
