Bár fotóink elsősorban nem attól lesznek (kimagaslóan) jók, hogy élesek, azért nem árt, ha nem vész homályba a téma, ugye. Egyrészt nem árt, ha betartjuk az alap ökölszabályokat (a reciprok szabály betartása a bemozdulás elkerülése végett, a legtágabb értékénél legalább 1-2 FÉ-vel szűkebbre rekeszelt objektív, minél alacsonyabb ISO), másrészt olvassuk el az alábbi tanácsokat, és ahol lehet, próbáljuk meg alkalmazni ezeket.
1. Ne úgy fotózz, hogy előbb élességet állítasz, majd újrakomponálsz!
Mindig ott a kísértés erre a technikára. Főleg, ha a téma, amit élesre szeretnénk állítani, a fókuszmezők által lefedett területen kívül esik. Ilyenkor olyan könnyű elsvenkelni, félig lenyomni a kioldót, majd azt nyomva tartva (AF-t rögzítve) visszaforgatni a gépet az eredeti pozícióba. Ez az eljárás elsősorban akkor bosszulja meg magát, ha kis mélységélességgel és hosszú gyújtótávolságokkal dolgozunk (tág rekesz, teleobjektív). Ilyen esetben inkább komponáljuk meg úgy a jelenetet, hogy az élesíteni kívánt pont még az AF mezők által fedett területen belülre kerüljön, vagy használjuk a kézi élességállítást kinagyított élőkép használatával (az újabb fényképezőgépek már mind lehetővé teszik ezt az eljárást). Ha van, használjuk az élkiemeléses fókuszsegédet is!
2. Tedd a témádat a középponthoz közelebb, majd az utómunka során vágsz a képből
A legtöbb objektív a kép közepén nyújtja a legjobb teljesítményt (képminőséget), ami azért problémás, mert a kompozíciós szabályok jellemzően azt mondják nekünk, hogy tartsuk távol témánkat a középponttól. Nos, egy kis csalással elkerülhetjük a zsúfoltnak és nem épp ideálisnak tekinthető fotót: az utómunka során vágjunk le a képméretből, hogy megkapjuk a kívánt és tetszetős jelenetet.
3. Dobd ki az UV szűrőt!
Évtizedek óta él egy mítosz, ami azt sugallja, hogy az UV szűrő fontos szerepet játszik az objektív megvédésében. Egy olyan mítosz is kering a neten, hogy a felcsavart UV szűrő nem befolyásolja a képminőséget. Nos, van két rossz hírem: mindkét mítosz egy nagy hazugság! Minden egyes üveglencse és légrés, amin a fénynek át kell haladnia a szenzorhoz, rontja a képminőséget, a felbontást és az élességet. Ez főleg akkor igaz, ha erős fényforrás van a jelenetben, amit le szeretnénk fényképezni, hiszen az objektív elé csavart UV szűrő megnöveli a peremsötétedés mértékét, növeli a becsillanások előfordulásának esélyét, és csökkenti a kontrasztot. Természetesen ez érvényes az összes szűrőre, de míg az UV szűrő használata fölösleges és így elkerülhető, egy ND filter, vagy egy cirkuláris polárszűrő már más helyzetet teremt, azoknak képformáló funkciójuk van.
4. Gyakrabban ellenőrizd, hogy valóban éles-e a téma
Jó pár előnye van a hátsó gombbal való fókuszálásnak, ez tény, de sokan úgy vannak vele, hogy élesre állnak, majd a következő 10-20-30 fotó erejéig „megragadnak” az első élességállítás pozíciójával. Ez még akkor is életlen felvételeket eredményezhet, ha állványra helyezett fényképezőgéppel fényképezünk egy statikus témát (pl. tárgyfotózásnál). Érdemes tehát minden egyes fénykép előtt újra ellenőrizni az élességet!
5. Próbáld ki a sorozatfelvételt folyamatos élességállítással párosítva
Ha megnyomjuk a kioldót, az ujjunk által kifejtett erő apró mozgást eredményez, és a fotómasina bemozdul. Ez főleg akkor tapasztalható, ha kézből fotózunk. Próbáljuk ki ilyenkor, hogy a készüléket sorozatfelvételi módba kapcsoljuk, míg az AF-t követőre, folyamatosra. Ha lenyomjuk a kioldót, 3-4 képből álló rövid sorozatokat lőjünk; egyrészt a második felvételnél már nem kell újra lenyomni a kioldót, tehát újabb erőhatás nem éri a gépet, másrészt a több felvételből nagyobb eséllyel lesz egy éles képünk.
6. Tartsd a géped sziklaszilárdan!
Abból sosem sül ki jó (éles kép semmiképp), ha a fényképezőgépet egy kézzel fogjuk (mert mondjuk a másikban épp egy vaku, vagy egy fényterelő van). Vagy használjunk monopodot, vagy fogjuk a gépet biztosan, két kézzel, esetleg támaszkodjunk neki falnak, kerítésnek, póznának! (Forrás: fstoppers.com)
