Így lőhetsz még szebb portrékat kedvenc fényképezőgépedről!

Valljuk be, valahol a lelkünk egy része is benne van kedvenc fényképezőgépünkben! Szerintem nem létezik olyan fényképész, aki hideg szívvel, rideg tekintettel tudna ránézni egy gépre – legyen szó hobbiról, vagy napi munkáról, aki fotózással foglalkozik, az valahol a felszerelésébe is szerelmes egy kicsit. Néha, esős, borongós napokon, amikor az embernek nincs kedve otthonról kimozdulni, de „valamit, bármit” nagyon szeretne fényképezni, akkor nyugodtan mutassuk meg fotómasinánknak, hogy mennyire kedveljük: most ne vele, hanem róla készüljenek a képek!

Többféleképpen lehet megközelíteni ezt a témát: egyrészt analitikusan, tárgyilagosan, a gépet mint „gépet” bemutatva (kvázi steril tárgyfotóként), másrészt megszemélyesített alanyként, ahol előkerülhet művészi énünk, ahol a fényképezőgép részleteit kiemelve, akár sejtelmesen, akár „környezetébe” helyezve mutathatjuk be kedvencünket. Ha a fotómasinára nem csupán műszaki cikként, nem egyszerű szerszámként tekintünk, hanem valahol személyként próbálunk vele bánni, máris megfigyelhetjük, hogy másképp kezd el mozogni a tárgyasztalon. Gondoljunk rá portréalanyként, keressük meg „vizuálisan erős” oldalát, részleteit!

Steril tárgyfotó

Vajon honnan, merrefelé fordítva nézne ki a legjobban? Milyen megvilágítással lehetne kiemelni a részleteket? Milyen hátteret használjak? Nézzük végig ezeket a kérdéseket, megpróbálok rájuk választ adni:

A merrefelé fordítva mutatna a legjobban kérdésre viszonylag egyszerű választ adni, hiszen a gépen található feliratok (márka- és típusjelzés) máris megmondják, hogyan fordítsuk a készüléket a kamera felé. Tükörreflexes vázaknál általában az optikai kereső „csőre” előrefelé kinyúlik valamelyest, itt található a márkajelzés. Bal oldalon, fent pedig a típusjelzés szokott lenni. Ahhoz, hogy mindkét jelölés élesen és jól látható legyen a felvételen, a vázat úgy kell elforgatnunk, hogy a két feliratot tartalmazó felület nagyjából egy síkon legyen, így nem kell F8-nál szűkebbre venni a rekeszt.

A feliratok egy élességi síkon vannak

Ha a típusjelölés a másik oldalon, a markolat és a kereső púpja közé esik, akkor valamivel nehezebb dolgunk van, hiszen a vázat oldalra fordítva részben, vagy akár teljesen takarásba kerülhet a felirat a markolat által. Általában ilyen esetben is balra forgatom el a vázat, csak az elforgatás mértéke kisebb, mint a dSLR-nél. Persze, lehet frontális fotót is készíteni, de az unalmas, „száraz”, inkább a hagyományos tárgyfotózásba illik.

Az unalmas tárgyfotót némi sejtelmes sötétséggel lehet feldobni – ügyeljünk a tükröződésekre!

Milyen legyen a megvilágítás? Amennyiben egyszerű termékfotóról van szó, két oldalról, két LED panellel világítom meg a témát, illetve van egy további LED lámpa is, ami a tárgyasztal alá van elhelyezve. Ez alulról világítja meg a tárgyat, így elkerülhetők a nemkívánatos árnyékok a tárgyasztalon. A LED panelek természetes fehér, kellemesen szórt, lágy fényt adnak, ezért nincs szükség további fényformálókra. Az oldalsó fényforrásokat igény szerint helyezhetjük közelebb-távolabb a tárgytól, de magasságukat is módosíthatjuk a témának megfelelően.

Van, amikor nem zavaró az árnyék a tárgyasztalon, de nem szeretem

Alulról is megvilágítva nincsenek árnyékok, nem kell utómunkázni (annyit)

Művészi ábrázolásnál teljesen szabadkezet kapunk, itt az határozza meg a megvilágítás jellegét, hogy mit szeretnénk kiemelni a témán. A részletek kiemeléséhez szinte minden esetben kikapcsolom az alsó LED panelt, de az oldalsók közül is csak egyet-egyet hagyok bekapcsolva. A részletek kiemelésének mértékét cirkuláris polárszűrővel fokozhatjuk!

Ha hiszed, ha nem, polárszűrővel „raktam oda” a fényeket a feliratokra

És akkor még nem esett szó a fényfestésről: szeretem az olyan tárgyfotókat, ahol a sötét háttérre helyezett terméket többféle színű fénycsóva „festi meg”. Még régen vettem az egyik barkácsboltban egy forgatható fejű zseblámpát, ami a fehér mellett vörös és kék LED-ekkel is fel van szerelve, ezeket szoktam használni az olyan képekhez, mint például a GH6, vagy az OM-1 esetében tettem nemrég. Állvány használata erősen ajánlott, hiszen hosszabb záridővel dolgozunk (3-6 mp) a sötétben, a színes LED-fényekkel egy-egy pillanatra világítjuk meg svenkelő mozdulattal a gépet:

Oké, ezt kicsit túltoltam..

Nekem tetszik így

Ez is

Háttér: a háttér egyrészt adott, hiszen a tárgyasztal matt, érdesített felületű fehér, opálos plexilap, aminek 3 mm a vastagsága. Ezt a lapot szoktam fekete, nem áttetsző, érdes felületű plexire cserélni. A papír is jó megoldás lehet, ha találsz megfelelő minőségűt (kellően vastag, érdes felületű), de én annyira nem szeretem, mert vigyázni kell rájuk.

Ilyen a papírhátlap (persze, ezerféle van)

Ha nem szeretnénk hagyományos háttér előtt fotózni, használhatjuk a fényképezőgép jellegéből adódó környezetét is. Lenti példa az Olympus strapabíró kompaktja, a Tough TG-6, ami víz-, ütés-, por- és fagyálló, így kézenfekvő volt, hogy vízbe kell tennem. Ehhez a környéken található szökőkutat használtam. A TG-6 láthatóan remekül érezte magát..

Természetes fénnyel készült, kihasználtam a megcsillanásokat is

Ugyanígy elővehetünk vastag hasított bivalybőrt, vadkanszőrt, kabátot, táskát, hátizsákot, régi fotós magazinokat, de letehetjük a készüléket egy mohás köre is. Csupán képzelőerőnk szabhat határt.

Igaz, nem fényképezőgép, de a lényeget bemutatja

Amikor maga a termék a háttér..

Bár most már jön a jó idő, mehetünk végre élvezni a Napfényt és a meleget, azért remélem, te is kedvet kaptál a kísérletezéshez!

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...